SOMOGY VÁRMEGYE.
SOMOGY VÁRMEGYE. Comitatus Simegiensis. 
Nevezetét vette hajdani Somogy Várától, melly Gr. Szétsényi Fő Ispány Uraságnak jószága; az előtt Somogyságnak is neveztetett, minthogy Hertzegséggel díszeskedett. Észak felől e’ Vármegyét Balaton tava határozza; délre Dráva vize; napnyúgotra Szala, Veszprém, és Tolna; napkeletre pedig Baranya Vármegyék. Hoszsza e’ Vármegyének mintegy 13 magyar mértföldet tesz, szélessége pedig, Dráva vize, és Balaton között, majd tíz, ’s majd hat mértföldnyire terjed. Napkelet felé terjedő része erdős, Balaton felé pedig térséges, és néhol posványos; egyébaránt az egész Vármegye gazdag termékenységű térségeket, és erdős helyeket szolgáltat; hajdan sokkal kevesebb erdeje vólt, míg II. LAJOSnak szerentsétlen viadallya által lakosaitól annyira meg nem fosztattatott. Nevezetesebb hegyei ezek: Fonyod, Boglár, Bogláts, Legrádhegye, Látóhegy, Homok, Sz. Mihályhegye, Zákányi hegy, Bekenye, Zelicze, ’s egyéb szőlőt termő kissebb halmok. Folyó vizei között nevezetesebbek: 1. Dráva vize, melly Legrád alatt, Szala Vármegyéből, és Horvát Országnak szélétől foly-bé e’ Vármegyébe, ’s Mura vizével egygyesűl; nevezetes kiváltképen hasznos vóltáért, mert hajókázható lévén, Eszékre, Péterváradra, és Belgrádba mindent lehet által szállítani rajta. 2. Mura vize, melly a’ Legrádi szőlőknél Dráva vizével egygyesűl, ’s határt tesz e’ Vármegyének, halakkal kiváltképen gazdag. 3. Kapos-vize, 270ered a’ puszta Korpáti határban, ’s lassú folyása van; hajdan Kapos Várát erőssítette; sok helyeken nádas, Pintzehelyen alól Sivó vizével, és Ozorával egygyesűl. 4. Rinnia vize, melly tavas, és nádas; nevezetesíti a’ Babotsai ostrom, és viadal; halakkal is, de kivált rákokkal nagyon gazdag. 5. Almás. 6. Koppan. 7. Ormánd folyása. 8. Sívó. 9. Labád. Kissebb tavai az említett vizekből áradnak. Egyébaránt vidékje e’ Vármegyének gazdag termékenységű, ’s a’ mi tsak az életre nézve megkívántatik, tsak nem mindennel bővelkedik. Mindöszve 436 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Veszprémi, és a’ Pétsi Püspöki Megyékhez tartozik.
Nevezetét vette hajdani Somogy Várától, melly Gr. Szétsényi Fő Ispány Uraságnak jószága; az előtt Somogyságnak is neveztetett, minthogy Hertzegséggel díszeskedett. Észak felől e’ Vármegyét Balaton tava határozza; délre Dráva vize; napnyúgotra Szala, Veszprém, és Tolna; napkeletre pedig Baranya Vármegyék. Hoszsza e’ Vármegyének mintegy 13 magyar mértföldet tesz, szélessége pedig, Dráva vize, és Balaton között, majd tíz, ’s majd hat mértföldnyire terjed. Napkelet felé terjedő része erdős, Balaton felé pedig térséges, és néhol posványos; egyébaránt az egész Vármegye gazdag termékenységű térségeket, és erdős helyeket szolgáltat; hajdan sokkal kevesebb erdeje vólt, míg II. LAJOSnak szerentsétlen viadallya által lakosaitól annyira meg nem fosztattatott. Nevezetesebb hegyei ezek: Fonyod, Boglár, Bogláts, Legrádhegye, Látóhegy, Homok, Sz. Mihályhegye, Zákányi hegy, Bekenye, Zelicze, ’s egyéb szőlőt termő kissebb halmok. Folyó vizei között nevezetesebbek: 1. Dráva vize, melly Legrád alatt, Szala Vármegyéből, és Horvát Országnak szélétől foly-bé e’ Vármegyébe, ’s Mura vizével egygyesűl; nevezetes kiváltképen hasznos vóltáért, mert hajókázható lévén, Eszékre, Péterváradra, és Belgrádba mindent lehet által szállítani rajta. 2. Mura vize, melly a’ Legrádi szőlőknél Dráva vizével egygyesűl, ’s határt tesz e’ Vármegyének, halakkal kiváltképen gazdag. 3. Kapos-vize, 270ered a’ puszta Korpáti határban, ’s lassú folyása van; hajdan Kapos Várát erőssítette; sok helyeken nádas, Pintzehelyen alól Sivó vizével, és Ozorával egygyesűl. 4. Rinnia vize, melly tavas, és nádas; nevezetesíti a’ Babotsai ostrom, és viadal; halakkal is, de kivált rákokkal nagyon gazdag. 5. Almás. 6. Koppan. 7. Ormánd folyása. 8. Sívó. 9. Labád. Kissebb tavai az említett vizekből áradnak. Egyébaránt vidékje e’ Vármegyének gazdag termékenységű, ’s a’ mi tsak az életre nézve megkívántatik, tsak nem mindennel bővelkedik. Mindöszve 436 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Veszprémi, és a’ Pétsi Püspöki Megyékhez tartozik.
