MÁRAMAROS VÁRMEGYE.

Teljes szövegű keresés

MÁRAMAROS VÁRMEGYE. Comitatus. Maramarosiensis. Maramaruscher Gespannschaft. Nevezetének eredetéről külömbféle képen vélekednek az Írók. E’ Vármegyének vidékje két részre hajlik, egyik része Erdély Ország felé, másik pedig a’ Kővári kerűlethez. Hoszsza mint egy 13 mértföldnyire, szélessége pedig hol hat, hol hét ném. mértföldnyire terjed, ha t. i. hoszsza Huszt Várától Borsa faluig mérettetik, szélessége egy felöl Tisza vize által határoztatik, más felől pedig Hidegkút által, melly tótul Studinának neveztetik: Szélesebben terjed a’ Vármegyének más szeglete Körösmező faluról Batiza felé Erdély Országnak szomszédságában, holott hat jó magyar mértföldnyire terjed. Az egész Vármegyének kerűlete 38 mértföldet tesz. Szomszédságában fekszik 572észak felől Russzia, déli nap nyugott felé Moldva, déli nap kelet felűl az Erdélyi, és Kövári kerűlet; másrészről pedig Szatmár, és Ugocsa Vármegyék, nap nyugoti észak felé ellenben Bereg Vármegye, és a’ Munkátsi vidék határozzák. Nagyobb része e’ Vármegyének hegyekből áll; térségei pedig leg inkább Tisza, Mara, Kaszo, és Iza vízek körűl vagynak. Számos hegyei, mellyek ámbár fekvéseikhez képest külömbféle nevezetekkel illettetnek; mindazáltal leg inkább a’ nagy Karpat hegyének részei, mellyes Szepes Vármegyétől, Sáros, Zemplén, Ungvár, és Bereg Vármegyéken által, Magyar, és Lengyel Országnak széleinél egész eddig terjednek. Ezeknek rövid elő számlálásában, először a’ határ széleken lévő hegyek, a’ többek pedig ezek után adattatnak elő. Leg nevezetesebb része:
I. BEZKÉD hegye, oroszúl Beszcsadi. Ez a’ Lengyel Országot Hazánktól el választó, számos részekre választatott meszsze terjedő hegy, ámbár imitt amott más külömbféle nevekkel illettetik, mindazáltal közönségesen Sáros Vármegyében fel vett nevezetét innen is meg tartya. Részei között ezek a’ nevezetesebb hegyek. I. Fekete hegy, csarni hora, setétes nagy élő fái miatt, fekszik Körösmezőhöz egy mértföldnyire, ’s Tisza vizének mind a’ két kútfőt magában foglallya, 2. Sztehnik hegye, melly nap kelet felé fekszik, ’s hasonló nevet viselő folyó vizéről nevezetes, vize a’ fekete Tiszába ömlik. 3. Orisok magas, és meredek hegy, nap kelet felé, ’s ló háton nehezen járható. Nap kelet felől való óldalán fakad Prút vize; Tisza vize is e’ hegyekből veszi eredetét. 4. Fereszok hegye, alább dél felé, sűrű erdője nevezetesíti. 5. Piatrosz hegye, melly oláhúl kősziklás hegyet jelent, tetője külömbféle idomtalan kősziklákkal boríttatik. 6. Dantsos hegye, mellyet tava nevezetesít. 7. Bereczkúli, és 8. Hoverlye hegye, ez magasságára nézve az előbbeniekhez hasonlító, amaz Breszkuletz, ez pedig Hoverletz patakok által esméretesíttedik. 9. Holyman hegye, az előbbeniekkel egybe kapcsoltatik, Beltzatul nevű részén fakad a’ fejér Tiszának kútfője, melly az orosz lakosok által Tischorának 573neveztetik. 10. Stuch hegye, ez is magas hegy, de néhol térsékkel ékesíttetik, nap nyúgoti részén fakad a’ Tiszának második kútfője, Stohovetznek is neveztetik. 11. Göcsin hegye, melly egy mértföldnyire terjed. 13. Felső Szezűl ’s ennek szomszédságában. 13. Csarken, mellyből Csiszla patakja ered, ’s Borsa felett Viso vizével eggyesíttetik. 14. Alsó Szeszűl, ennek nap keleti vőlgyében fakad Viso patakja. 15. Sztül. 16. Repete hegy, folyó vize által nevezetes. 17. Petroza. E’ hegyek kerítik Maramaros Vármegyének észak, és nap kelet felől való részeit.
II. Délfelé lévő részeit is számos, és külömbféle nevezetű hegyek kerítik. Nevezetek ezek között Szatsály felett: I. Bratina nagy erdős hegye, 2. Aranyos hegye. 3. Czibles. 4. Guttin. 5. Padure Beinhe. 6. Padure Szatmariasko. 7. Pleska. 8. Nigrul. 9. Magura. 10. Bradzi. 11. Pap Asztaga.
III. Nap nyugot felé lévő hegyei között e’ Vármegyének nevezetesebbek Ugotsa Vármegyének szomszédságában Rakasz, és Rakótz, annakutánna Bereg Vármegye szélénél Nimsztitze, Lakova, Martinka, Tihova, Szászoka, Veretecső faluk felé terjednek. Az egész Vármegye többnye hegyekkel keríttetik, ’s kebelében is igen számos hegyek vagynak, mellyeket tulajdonságaikkal, mind elő számlálni hoszszas vólna. Emlékezetet kívánnak még ezek a’ magos hegyek: Kuk, Ozoro, Szunyavér, Kalotsánka, Mentsul, Lyasz, Priszlop, ’s a’ t. ezekután a’ Szigeti hegyek, majd Nyeresintze, Mokra, Brusztura, ’s a’ t. Ezek után következnek a’ Gyulafalvái Sugataki, Bartzafalvi hegyek, ez czigányok siralmának is neveztetik, majd a’ Rónaszéki, Arsitzei, Petrovai, Leordiai, Alsó, és Közép Visór, Morszini, Borsai, Svidovai hegyek ’s a’ t. Ezek után következnek Kabola, Unguratzke, Lonka, Pap Iván, Kvasni, Banitza ’s a’ t.
Folyó vizei között nevezetesebbek Tisza vize, mellynek folyása tulajdon neve alatt fordúl elő. 2dik Viso, fakad a’ Borsai hegyekben, ’s még áradása sebess vólta miatt néha ártalmas. 3dik Iza vize, 4dik Mára, ered Gutin hegyéből. 5dik Kaszó. 6dik Tarasz. 7dik Talabor. 8dik Nagy Ág. 9dik Borsva 574melly Ugotsa Vármegyébe foly által. Számos savanyú vizek, vagy borkútak is vagynak e’ Vármegyében, mellyeknek elő számlálása, és le írása sokat kivánnának. Nevezetesebbek ezek között a’ Borsai, Batizai, Glódeni, Nánfalvai, Szaplontzai, Hoszszúmezői, Viski, Ökörmezői, Bocskoji, Rahoi, Borkúti, Kaszo Polyáni, Kabala Polyáni, Akna Rahói ’s a’ t. Az egész Oszágban egy Vármegyének sints olly számos savanyú kútfője, mint e’ Vármegyének. Orvosi vizei között nevezetesek a Sófalvai, Dolhai, sós vizei is vagynak, mellyek között nevezetesebbek az Apitzai, Gyulafalvai, Baticzai, Dragoméri, Kis Boskoi, és Alsó Rhonai, melly sóspataknak is neveztetik. Golyvát származtató vizei is vagynak, ú. m. a’ Bocskoi, Lonkai, Felső Rhnónai, Barczánfalvai, Petrovai, Samosfalvai, Farkasrévi, Szlatinai ’s a’ t.
Külömbféle értz, és igen nagy hasznú só Bányai is vagynak, ’s drága kövek is találtatnak imitt amott vidékjein. Legelője e’ Vármegyének mind a’ marháknak, mind pedig a’ juhoknak alkalmatos, lapállyai jól termők, néhol pedig soványak, fájok bőven van, levegője egésséges, és ritka szépségű vidékjei is vagynak. Lakosai magyarok, németek, Rátzok, és oláhok.
Mindöszve 175 lakó hely van benne, ’s az Egri Püspöki Megyéhez tartozik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages