CSETNEK.
CSETNEK. Mező Város Gömör Vármegyében, számos Uraknak lakó helye, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok. Nevezetét, vagy a’ hajdani Csetneki Nemzetségtöl vette, vagy azzal közös vala, melly Nemzetségnek férfi ága ki halván, a’ leány ágon is sokáig fel tartatott a’ birtoki hatalom, fekszik e’ Város Rosnyótól egy mértföldnyire, egy magos hegy alatt lévő völgyben, melly a’ Jolsvai határtól elválasztya, egy folyó vizetskéje van, melly öt nagyobb vas hamorait hajtya, két kapát készítő hámora is van; vertt vasa nevezetes. A’ Városi épűletek leg inkább fábol készűltek, lakosai erőss emberek, ’s némellyeknek kemény, ’s kedvesség nélkűl való beszédbéli módgyok van, szorgalmatos 417kereskedők, ’s mind vassal, mind borral, mind élettel béjárják a’ hazabéli nevezetesebb Városokat. Mások pedig kézi, és vas hámorbéli munkával szántással, is foglalatoskodnak, némellyek külömbféle mesterségeket űznek. Egy elpusztúltt kastély is van benne. Ispotállya a’ Gyöngyösi Fundatzioból tartatik fel. Nevezetes határjában Tér hegye, mellyben most számos bányák nyittatnak fel. Ide tartoznak Jedlótz, és Tornava szabad puszták is. Fel tartatik itten még az a’ régi szokás is, hogy újj esztendőben, az újj választott Biró pénzt hányat a’ szegényeknek. Határbéli szántó földgyei termékenyek, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre, marháinak itató helye alkalmatos, három piatzozása közel mint egy mértföldnyire, makkja tsekély, szilvássai jók, első Osztálybéli.
