CSÁKTORNYA. Csakaturn, Sz. Helena, Csakovecz.

Teljes szövegű keresés

CSÁKTORNYA. Csakaturn, Sz. Helena, Csakovecz. Mező Város, és Vár Szala Vármegy. földes Ura Gróf Álthán, vagy G. Festetich Uraság. Nevezetét vette, a’ minden nagy Magyar Úri nemzetségek között leg régibb Gróf Csáky familiától, a’ mint maga a’ szónak ereje is bizonyíttya; hajdan jeles erősség vala, mellynek erőssíttetését MCCLI. esztendőre határozza Turotzi László Vitézi jeles maga viseletéért, István Erdély országi Vajdának ajándékozta vala, I. LAJOS Király. Hajdani fényességéröl igy ír Tollius. „A’ Csáktornyai Vár fényes, és nevezetes erősség az Ozmanok ellen, melly a’ körűl vévő víz által is erőssítetett. Tsudálánk olly sok miveletlen nép között, melly e’ környéket lakja, mind épűletének rendes vóltát, mind a’ lakosokat, mind azoknak belső díszes házi eszközeit. A’ Vár bémenetelénél fel akasztva függöttek ekkor a’ Törökökröl levontt fényes öltözetek, nyilakkal, sisakokkal, tőrökkel, dárdákkal, és más illy nemű fegyverekkel egyetemben, mellyeknek fényes voltát felül haladák a’ damaskusi szabják, arany, és ezűstös markolatokkal mesterségesen készűlve, drága kövekkel, zamántzokkal lévén díszesíttetve. A’ Vár udvarában való bémenetelnek boltozattya alatt pedig vér tséppekkel bélyegezett Ozmanoknak Zászlói szemléltettek. Nem külömben Vitéz Gróf ZRÍNZI nagy tselekedeteinek rajzolattya. ’s a’ t. Ide lett érkezésünk után nehány napokkal, bé vezettetünk a’ könyves tárba, mellyben a’ könyveknek külömbféle nemei találtattak. Innen a’ fegyveres házba, holott hitelt haladó sok réz mozsarak, nagy ágyúk, kopják, tőrök, és más mindenféle fegyverek nagy számmal valának. Ezeken kivül régi pénzeknek, képeknek, és drága köveknek szép gyűjteménnye vala itten. Nagy Sándornak, Vitelliusnak, Ovidiusnak, Horátznak, ’s más nevezetes férfiaknak artzúlatyai gömbölyű kerűletekbe foglalva. ’s a’ t.“ Bévezettetvén pedig a’ Grófnak igen gyönyörűséges kertébe, alig győzi annak vólt nevezetes ékessegeit lefesteni, ’s elő számlálni, a’ nevezett könyvíró, mellyből nyilván ki tetszik, hogy már az időben is nevezetes kimivelt ízléssel bírtak Hazánknak Naggyai, ’s méltatlanúl vádoltatnak 362e’ pontra nézve némellyektöl. Illy nevezetes virágzó állapotra emelték a’ híres Zrínyiek Csáktornyát; a’ kiknek elhervadások után, Csáktornya is alább szált régi nevezetes méltóságában. A’ Vár két mértföldnyire helyheztettetett Mura, és Dráva vizeknek öszve szakadásától’ Kanizsától mintegy négy mértföldnyi meszszeségre. Gyászba borította e’ nevezetes helyet, Zrínyi Péternek, Frangepánnal kötött öszve esküvése, mivel tzéllyoknak kivilágosódása után, a’ Vár kemény ostrom alá vétetett, a’ mint Vágner le írta. Még minekelötte táborba szállott vala Zrinyi megverettetvén, el vesztette szerentséjének reménységét, ’s Csáktornya Várába vonúlt vala Frangepánnal, és katonáival, melly akkor nem tzéllyokhoz képest vala megerőssítve. Körűl vétettetvén a’ Vár, Spankovius Vezér által, kemény ostrommal szorongatá annak védelmezőit, ’s nem is szűnt meg addig attól, míg falait megtördelvén, útat nem készített a’ bérohanásra. Látván Zrínyi katonáinak nagy bátorságokat, ’s vádoltatván belsőképen is, gyanakodott, hogy az ostromlóknak tulajdon katonái által fel ne adattatnék. Melly rosznak megelőzésére, éjjel Frangepánnal a’ Várnak kapuján titkon ki fejtvén magokat, elhagyák a’ Várat, az örízet is elszélledett, ’s Csáktornya Várának volt deli fénye is homályba borúla. A’ Várhoz leg közelebb lévő erdőtskében látszattatik SZENT HELÉNA Klastroma: Zrínyi Nemzetségnek virágzásakor Szent Pál Remete szerzetesei voltak benne, kiknek bőv jővedelmű klastromot állítottak vala itten 1374. esztendőben a’ két Istvánok, egyik Erdélyi Vajda, másik pedig Magyar Országnak Királyi Lovász Mestere, ’s e’ Klastromban vala a’ Nagy Zrínyieknek temető helye. Egy más kápolnátska is vagyon itten, melly Paduai SZENT ANTALNAK tiszteletére építtetett, és a’ mellyben minden halotti felűl írat nélkül való márvány mutattya a’ temetségnek helyét. Rendbe szedte ugyan a’ Klastromnak valamely Szerzetese az e’ Kriptában nyugvó Zrínyieket, kik között első helyet foglált ZRÍNZI MIKLÓSNAK Sziget Várát nagy vitézséggel oltalmazott nevezetes Bajnoknak elmetszett feje, abba a’ nagy réz koporsóba 363helyheztetve, mellyet négy oroszlánok tartanak, Miklós Hitvesének Frangepán Katalinnak hideg tetemei is ide rejtettek a’ tsendes nyugodalomra, már annak előtte. Temettetésének történetét lásd Istvánfinál (a) Libro XXIII. p. 490. 30.) Az Ozmanoktól bőr zsákban által küldetett fejét Miklósnak Tahi Ferentz, kedves Sogora, és Battyáni Boldizsár Veje, által vévén Győr Váránál az egész Tsászári sereggel Abdáig kísérték; innét pedig Csáktornyára vitettetvén fényes halotti pompával eltemettetett. Alis Jantsárok’ Bassája vala Istvánfi szerént, a’ ki Zrínyi Miklósnak fejét elmeszette, ’s Mehemet táborába küldetvén, feje karóra függesztetve tétettetett ki a’ szemlésésre; derekát pedig Vilihus nevű Bányalukai Mustafa Ozman lovagoknak vezetője az előtt Zrinyi Miklósnak rabja katonai szertartással eltemettette. Miklós nagy Vezérnek halála után, négy fiai temettettek az említett kriptába, úgy mint János, Fárkas, Kristóf, és Péter. Darab ideig nem volt ezután a’ Zrínyieknek temető helyek. Az után pedig ugyan e’ kriptába temettetett a’ ma híres Zrínyi Miklós is, a’ kinek olly szerentsétlen halála vala, mellyröl a’ köz nép; és némellyek úgy véllekedtek, hogy vadászattyában ölettetett volna meg, valamelly vad kan által; de a’ szemesebben nézők’ itélete szerént vetekedő társainak gonoszságai által ment véghez. Szánakozott szerentsétlen halálán, nem tsak egész Horvát Ország; hanem mindenek, a’ kik nagy vitézségjét ésmérték, a’ vagy hallották, lásd szép dítséretét Vagner irásaiban. (b) Libro II. p. 177. és egyszer’smind halálára első Remete Sz. Pál Szerzetének Generálissa Gróf Kéry János által, almélkodásra méltó szép Deáksággal, és szíveket általható érzékenységgel készített beszédgyében. E’ Gróf Kéry annak utánna Csanády végre Váczi Pűspök leve, szép elme munkáiról esméretes az Országban a’ Tudósak kőzött, meghaltt 1702. Nagy Szombatban. Gyászos halála, ’s eltemettetése után kedves Hitvese Dráskovits Mária még hat esztezdőig élt, ’s meghalálozott ugyan Férjének megölettetése napján, és e’ kriptába helyheztettetett; utolsó tehát, a’ ki Zrínyieknek a’ temetkező helyében 364nyugszik, mivel Péter MDCLXXI. esztendőben 30. Áprilisban Új vidéken halálra itéltetvén, ott lelte temető helyét, fia pedig ugyan Péter, hoszszas raboskodása után Grätzben MDCCIII. esztendőben száraz betegségében múlt ki e’ világból, ’s ugyan ott temettete el. Heléna ellenben Péternek testvérje előbb idősbb első RÁKOTZI FERENTZNEK, az után pedig Tökölyi Imrének Felesége, második Rákótzy Ferentznek édes Annya, férjét el nem akarván hagyni, számkivetésben halt meg Nikomediában, példás kereszténységgel. Zrínyi Ádám is az Ozmanoktól Szirmiánál levágattatván ugyan ott találta temető helyét. Illy szomorú elenyészése lett a’ F. Királytól való elpártolása után e’ nagy Nemzetségnek. Discite justitiam moniti, nec temnere Reges!
Meg halálozván Zrínyiek, darab ideig Királyi birtok alatt vala Csáktornya, míg a’ Királyi Kamara azt el nem zalogosította. Prie nevezetű Márk Grófnak, a’ ki alatt kezdett ugyan néminémü képen éledni. Gróf Álthán Mihálynak ajándékozván pedig azt Ő Felsége a’ Szala Vármegyei Fő Ispánsági nevezettel, minden hajdani birtokaival, és szabadságaival, kevés idő múlva lerontattak régi épűletei, ’s az Újjabb szokás, ’s ízléshez képest építtette újj birtokosa. De elébb meghalálozván mint sem e’ tzélját, ’s építtetését, el végezhette volna, félben szakadott annak építtetése, ’s a’ Város is tsak lassanként épűlt vala, míg Fia János Attyának nyomdokában lépvén, a’ birtokos hatalommal fel ékesíttetett. Az után ellenben olly úri móddal építtete, hogy annak újjabb díszét sem hajdani nagysága, sem pompás fényessége megnem előzte. A’ Várnak újjabb épűlete négy szegeletre van alkotva, ’s ugyan annyi magos emeletekre (Contignatio) fel osztva. Az egész épűletnek külső tekintete méltóságos, belső szobái pedig mind a’ világi szokásnak eleget tesznek, mind pedig az alkalmatos lakozásra jól intéztettek. Tornya magos, és az egész épűletnek nem tsekély díszt okoz. A’ földes Uraságnak távol létében a’ Tisztviselők laknak e’ Várban, mellyhez tartozik az egész Muraköz, vagy Sziget, minden helységeivel egyetemben. A’ beménetelnél építtetett, Szent Ferentz tiszteletére 365egy kápolnátska, mellyben a’ házi népnek, és Tiszteknek Isteni tisztelete rendeltetett. A’ Várat körűl vévő kőfalak régiek, és két sántzal erőssítettek; az ezek körűl folyó víz pedig, külömbféle halakkal bővelkedik. Tágas nagy gabona tartó háza is vagyon itten a’ földes Uraságnak, ’s vadas kertye is, nevezetes szőlö hegyei Csáktornyától három mértföldnyire feküsznek.
A’ Vár mellett fekvő Mező Város középszerű mind nagyságára, mind pedig ékességére nézve, lakosai többnyire horvátok, és kevés magyarok, kik között némellyek mesterséggel; de többnyire gazdáskodó munkával keresik élelmeket. Templomja SZENT FERENTZ tiszteletére szenteltetett, és a’ Horvát Országi Provincialisnak széke, határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, első Osztálybéli.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT