BÁCS VÁRMEGYE. Comitatus Bacshiensis. Batscher Gespanschaft.

Teljes szövegű keresés

BÁCS VÁRMEGYE. Comitatus Bacshiensis. Batscher Gespanschaft. Nevezetét vette e’ Vármegyének hajdani híres Bács Városától, noha némellyek Bata helységtöl is akarják azt lehozni. Hajdan az egész Megye, Bács, és Baja között vala határozva, azután pedig Tételig terjedt, vége szakadván MDCCXXI. a’ hoszszas perlekedésnek, Bács, és Bodrog Vármegye egygyesíttettek; melly egyesűlés előtt tizen két mértföldnyire terjedett e’ Vármegyének hoszszasága; öszve kaptsoltatván pedig huszon négyet is felűl haladt; szélessége Bél Mátyás szerént alig tett hat mértföldet; sőt néhol, sokkal kevesebbet, az alsóbb része felé. Vindisch ellenben kevéssel állíttya hoszszabbnak e’ Vármegyét, mint a’ mennyire terjed szélessége. Valóságos képét lásd a’ föld képen, (mappa) mellyet a’ Bécsi Hírmondónak Érdemes kiadóji készíttettek 1795. Kivévén e’ Vármegyének Pest Várm. Kis Kúnság, és Csongrád Vármegyének felől lévő részét, egy felől Duna, más felől pedig Tisza vize határozzák. Szép erdei vagynak a’ Duna mellyékén, mellyek a’ mezőknek kiessége, és az élő fáknak gyönyörködtetésére nézve méltán kedvelhetők. A’ meszsze terjedő egyenes térség magasan felemelkedett, cserfákkal ékesíttetett, mellyek nem olly régiek ugyan; de a’ föld termékeny voltától tápláltatván kitetsző nagyságra nevekedtek. Termő réttekkel, és mezőkkel is bővelkedik. Folyó vizei egy felöl a’ Duna, más felöl pedig a’ Tisza; amaz Bajánál kezdvén, nedvesíti Baratskát, Dantovát, Szántovát, Bereget, Kollútot, Kőszeget, Monostorszeget, Kupusinát, Apatit, Bagojovát, Karavukovát, Vaiszkát, Bogyánt, Plavnát, Novoszellót, Bukint, Ó, és Új Palánkát, Keresztúrt, Begetset, Futakot, Péterváradot, Kátyot, Kovilt, ’s Gardinovátzot. Mellyek a’ Duna kiáradásakor mint még annyi szigeteknek látszatnak. Napkeletröl való részén pedig foly e’ Vármegyének a’ Tisza vize, 82szélessen terjedve, ’s tsendes folyással. Nevezetes Marsiglius (Operis Danubii Tom. I. p. III. pag. 85.) véllekedése szerént, hogy a’ föld alatt Bácsnál a’ Duna, és Tisza vizének a’ körűl lévő tavakban egyesűlést állít, mellyet onnan tapasztalt vala az említett író; mivel 1693. esztendőben a’ Tisza hirtelen nagyra dagadván, tavai is egészen eltelve valának, a’ Duna pedig tavaival tsekély vala, a’ Tiszának áradásához képest, és ebből a’ nagy halak által költözének; ’s a’ víznek nagysága is változó vala. III. Vize az a’ tó, mellyet Cserna Barának, vagy Fekete motsárnak neveznek, már most az egész Vármegyének nagy hasznára a’ Tisza, és Duna vizével folyóva tétettetvén, FERENTZ tsatornájának neveztetik, ’s az egész Vármegyén keresztűl foly. A’ Tisza felöl való részén több tavai is vagynak, úgymint Alimaska Bara, Csik Bara, Ostrova Bara, ’s a’ t’. IV. A’ Bács alatt Duna áradásainak alkalmatosságával folyó tó, mellyet Marsiglius Mosztunka Barának nevez, az az hídat viselhető tónak, vagy motsárnak. V. A’ réteken szerteszéjjel lévő tavak, mellyek a’ térségeken italt szolgáltatnak, mind a’ tsordáknak; mind a’ juhoknak, és méneseknek; ’s nem külömben több motsáros helyei is vagynak külömbféle nevek alatt. Halászattyai nevezetesek, ’s a’ külömbféle óltsó halakon kivűl gődényekkel is bővelkedik. Legelője elég nagy, de középszerű; termő földgye többnyire gazdag, és trágyázás nélkűl is terem, kivévén homokos részeit; gyümöltse, cserhajú almája, ’s görög dinnyéje bőven terem. Marhái szépek, és a’ munkára kiváltképen alkalmatosak. E’ Megyében hajdan, minekelőtte a’ Tőrök háborúk által nem sanyargattatott, nagy, és nevezetes Férfiak is vóltak; illyen vala a’ Bácsi Gróf Mogh, vagy Moch, Magyar Országnak 1588. esztendőbéli III. BÉLA alatt vólt Nádor Ispánnya, és István ugyan a’ Bácsi Grófok közzűl II. ANDRÁS alatt MCCVI. esztendőbéli Nádor Ispány, sőt még más Bácsi Gróftól is t. i. Lászlóról vagyon ugyan e’ Király alatt emlékezet. ULÁSZLÓ alatt is ugyan e’ tzímmel bírt Gara János. Mind öszve 164 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Kalotsai Érseki Megyéhez tartózik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages