ARAD VÁRMEGYE
ARAD VÁRMEGYE, Comitatus Aradiensis, Arader Gespanschaft, Aradszke Sztolitze. Nevezetét vette Arad Várától, melly hajdan Orodnak hívattatott; lásd Bonfint felőle a). Hajdan Békes Vármegyének nagy részét magában foglalta. Felallíttatván pedig a’ Bánát, mellyhez a’ Maroson túl való rész kaptsoltatott, nagyon megkitsínyíttetett; napkelet felűl Csanád Vármegyétöl terjed Erdély Országnak széléig, mintegy nyoltz mértföldnyire, dél felé Maros, és Temesi Bánát mellett. Szélessége mintegy másfél mértföldet tesz. Erdély Ország szélén pedig vele határos faluk. Petrisch, Roschia, Csanád, Békes felől pedig, Peske Simánd, Komlós, Fejéregyház. Hegyei, az alattok fekvő helységektöl neveztettek, mellyek között leg magossabb Kladova hegye, fekszik észak felé Sólymos hegyének ellenében, mellyhez nagyságára nézve majd hasonló, ’s régi Váráról nevezetes. Ezek után következnek Barzov, Utoni, és Roschi hegyek, ’s valamint Erdély Ország felűl szüntelen való hegyek választyák határját, úgy Zaránd Vármegye felől is hegyekkel keríttetik. Maros vizének partyától fogva pedig a’ Tisza felé egészen puszta, és erdőség nélkűl való, térségböl áll.
a) Decad. 1. Libr. 1. p. 26. 19. Conf. P. Ranzani Epitome Rer. Hungaricarum p. 208. 34.
Folyó vize Maros, melly e’ Vármegyébe Petrichnél szakad, honnan napnyugot felé lefolyván e’ helységeket mossa: ugymint Szelestye, Illytyo, Tok, Ohaba, Szarvasin, Vinyesd, Tótvárad, Gyulicza, Kovasdia; Kaprucza, Konop, Odvas Sólymos, és Radna Városának széleit. Minekutánna pedig a’ hegyek közzűl kifolyt, Paulis, Monderlak, Csitser, Szombathely, Orod, Glogovecz, Arad, és Bodrog mellett foly el, az után pedig Csanád Vármegyét választya el Temestöl; öble bővséges, mivel 51a’ hegyekböl lefolyó patakokkal szaporíttatik, ’s ez az oka, hogy az essőzések után, olly szélesen terjed, ’s néhol külömbbféle folyásokra szakadozván, kies szigeteket formál; vize nagyon egésséges, és Erdély Országban aranyos is a’ fövénnye, mellyet az Erdélyiek, vagy egészen ki merítenek belőle, vagy e’ szélen lévő Hazánkbéliek vele foglalatoskodni nem akarnak, halai kiváltképen dítséretesek, pontyai még a’ tiszabélieket is felűl haladgyák, ’s szinekre nézve is külömbözők, mert a’ tiszabéliek barnák, ezek pedig fejérellők; húsok is keményebb, mint a’ tiszabélieké. Egyéb féle nevezetes halakkal is bővelkedik. Vidékje az egész Vármegyének termékeny, ki vévén némelly hegyes helyeket, hol a’ lakosok kivált képen oláhok, ’s leg inkább kukoritzát termesztenek; mások felett termékenyek pedig Kovátsintz, és Kubin. Határjai, ’s borai is külömbfélék, közöttök némellyek középszerűek; ditséretesek ellenben a’ Ménesiek mellyek után következnek a’ Kovátsintzi és Gyoroki borok; ezek után a’ Radnai, ’s majd a’ Solymosi és Paulisi borok; holott e’ Vármegyének határja mind búzával, mind borral eléggé meg áldattatott; gyümöltse kevesebb mint természthetne, hamvas almája nevezetes; de még jobbak kedves ízű dinnyéi, barmai kitsínyek ugyan; de mind hasznokra, mind húsokra nézve, mind pedig a’ munkára alkalmatosak lévén kedvesek. Lovai is kisdedek, de serény futók, és frissek, vadászattya kiváltképen való, mind a’ repűlő madarakra, mind pedig más külömb féle vadakra nézve. Az egész Vármegyében mindöszve 226. Lakóhelyek vagynak, és a’ Csanádi ’s Aradi Püspöki megyékez tartozik.
