ABAUJ VARMEGYE.

Teljes szövegű keresés

ABAUJ VARMEGYE. Nevezetét vette Abaujvártol, mellyet némellyek ABÁTÓL magyar Országnak Királyátol származtatnak; mások pedig ugyan Abától, magyar Országnak hajdani Vezérjétöl, és Nándor Ispánnyátol, 3a’ ki e’ Megyének akkori oltalmazó erősségét jobb lábra állítván, vagy megjobbítván, Abaújvárának neveztetett; az előtt pedig Abavárának. Néhány századokig vitézűl kiállotta a’ szerentsének viszontagságait, míg 1556. esztendőben első FERDINÁNDNAK Vezéreitöl keményen ostromoltatván meggyözettete. Hosszásága Abauj Vármegyének, a’ Fűzéri járástol kezdvén Benyékig Sáros Vármegye szomszédságában, nyoltz mértföld; szélessége pedig mint egy négy mértföldel kissebb, ha Torna Vármegyének szélétöl, Zemplénig Toltsva Városának szomszédságában határoztatik. Szomszéd vidékjei napkeletről, és délröl többnyire Zemplén Vármegyének szántó, és termő földgyei, napnyugotrol pedig Torna, és Borsod Vármegyék; észak felől ellenben Szepes; de még inkább Sáros Vármegye környékezi. Kebelében lévő vidékjei a’ külömbbféle hegyek magassága, és a’ völgyeknek, ’s térségeknek kellemetességei által, kiváltképen gyönyörködtetők. Napkelet, nyugot, és észak felől a’ hegyek, és erdők miatt keménykébb; dél felől pedig mind sík mezővel, mind gazdagon termő földekkel felékesíttetvén a’ természettöl, kies, és jó lakást szolgáltat, leginkább Magyar, sokkal kevesebb német, és számos tót lakosainak.
Nevezetesebb napkelet felé lévő hegyei, mellyek az egymástol, külömböző kies völgységek által ékesíttettek, ezek: Regétz, Füzér, Szalántz, és Bóldogkő hegyei, mellyek hajdani vólt váraik által, híresek valának; de már az időnek mostoha viszontagságai miatt elrongyollodtak. Ezek után következnek, a’ Telki Bányai hegyek, mellyek az előtt arannyal bővelkedtek; majd a’ Kassai, és Bélai hegyek, mellyek rézzel fizetnek; ezek után pedig a’ Hilai, és Aranyitkai hegyek, mellynek nevezete régi arannyal gazdag kintsű tulajdonságát bizonyíttya. Nevezetesek továbbá a’ Mettzenzéfi, és Jászói hegyek is, mind magas vóltokért, ’s fákkal gazdag tulajdonságaikért, mind pedig az ezekből készíttetni szokott jó vasakra nézve. Ezeken kivűl még több kissebb hegyei is vagynak, mellyek mind tűzre, ’s mind épűletekre alkalmatos, óltsó, 4és elegendő fát, mind pedig nem közönséges vádászatokat szolgáltatnak.
Folyó vízei rész szerént más Vármegyékböl folynak bele, rész szerént pedig ottan erednek. Nevezetes ezek között:
I. HERNÁD VÍZE; németűl die Kundert, ered Szepes Vármegyében, külömbféle kútfőkből, és tsekély apró patakokbol; megszaporodván pedig Gölnitz vizével, meglehetős nagyságú folyó vízzé válik, ’s így foly Kassa Városa mellett el, tsendesebb folyamattal: innen pedig több faluknak határjait nedvesítván Csánynál, Tartza vízével egyesűl, ’s majd egy, majd más névvel neveztetik.
II. TARTZA VÍZE. Ez is Szepes Vármegyében ered, ’s minekutánna Berzevitzénél Sáros Vármegyébe általfolyt, mintegy hét mértföldnyire nedvesítette e’ Megyét, Benyéknél szakad Abauj Vármegyébe, a’ Fűzéri járásban, holott Rás, Zdoba, majd Királynép, Vajkótz, Rozgony, Otsvár, Lengyelfalva, Hutka, és Alsó Misle faluknak határait nedvesítvén egygyé leszsz Hernád vízével, ’s annak nevezetét meg is tartya, mint egy két mértföldnyi folyásában; azután pedig a’ Németi, és Göntzi hidaknál ismét két felé szakad, mellynek észak felé lévő folyamattya Hernádnak, napkelet fele folyó része pedig, Tartzának neveztetik. E’ két felé való szakadás által származott szigete Iváncsnál végeztetik; holott ismét egyesűl Hernád vízével; de nem meszse ismét ketté szakadván folyamattya, Tartza nevezete egészen elenyészik, mert azután BÁRSONYOSNAK neveztetik, vagy tsendes folyamattyáért, vagy pedig a’ köz népnek véllekedése szerént azért, hogy hajdan a’ magyar Országi Királyok közzűl bársonyos öltözetben beléesett, ’s a’ ki fogott Királynak szerentsétlen történetét emlékezetben hagyná a’ következendőségnél. Bársonyos víze Halmajtol Aszaló, és majd Onga felé foly; Hernád víze pedig Felső Dopsza, Hernád Kérts, Kinizs Baksa, és több faluk körűl mintegy két mértföldnyire valásztya el Zemplén Vármegyének határját Abauj Vármegyétöl, azután pedig Hernád Németin alól, Bőts Városánál öszve folyván, Hídvégtöl nem meszsze, Sajó vízével egygyé leszsz; végre 5pedig Kesznyétenen alól a’ Tiszába foly.
III. OZSVA víze. Ered Sáros Vármegyebéli hegyekben, Ó Falu, Turina, és Bátyok faluktol nem meszsze, ’s lefoly az Ujvári mezőre, ’s minekutánna mintegy két mértfölnyire Bátyókon alól napkeletre, Bőd, Györke, Régete Ruszka, Balogd, Bogdány, Felső Mislye, napnyugotra pedig Nádaska, Ozsva, Felső, és alsó Csáj faluk mellett elfolyt, Alsó Mislyén alol egyesűl Hernád, és Tartza folyó vízekkel.
IV. BÓDVA víze. Ered a’ Jászói hegyekben, ’s megdagadván a’ külömbféle apró patakotskák által Szepsi Városa mellett foly el, azután Bodoló, és Péder alatt, mintegy két mértföldnyi futása után foly által Torna Vármegyébe.
V. KANYAPTA víze. Ered a’ Hillói, majd Aranyitka hegyeiböl, azután pedig Kis Ida, Satza, Buzinka, és Nagy Ida mellett folyván semlyékes motsárokat formál, melly Kanyapta mellyékének neveztetik. Öszve szivárogván pedig ismét víze, Péder falunál egyesűl Bódva vízével.
VI. MISZLA víze. Ered a’ Miszlókai hegyekben Kassa felett, ’s tizen három falukat nedvesít; mellyek innen 13 Városoknak is neveztetnek. Csány falunál foly Hernád vízébe.
VIII. RONYVA víze. Ered a’ Szalántzi ’s e’ mellyéki hegyekben, a’ honnan lefolyván Ujváros alatt BARADLA vízét fogadgya öblébe, azután pedig mintegy három mértföldnyire tartó kerengős folyásával S. A. Ujhely felett egyesűl BOZSVA vízével, ‘s végre a’ Bodrogba foly bé.
Tavai is vagynak Izra hegyén, mellyek között a’ felső kissebb, az alsó pedig tágasabb, és vízzel is gazdagabb, kifolyása soha sem szárad ki, ’s jó izű rákok, és halak is vagynak benne. A’ több említett folyó vízek pedig mind külömbféle jó izű halakkal, mind pedig rákokkal gazdagok.
A’ természetnek külömbféle javai között, jó borok is teremnek e’ Vármegyében, mellyek között legnevezetesebbek, a’ Szikszói, Hétzei, Göntzi, és Bóldogkői borok; mellyek valóban jó asztali borok; közép szerűek a’ Kázsmárki, Szárazvölgyi, és Csereháti borok, leg gyengébbeknek, és savanyús ízűeknek tartatnak 6ellenben, a’ Jászói, ’s más apró szőlő hegybéliek. Melly külömbféle javakkal áldotta meg a’ természet e’ szép, gazdag, és egésséges levegőjű Vármegyét láthatni Istvánfinál a) és Vindischnek b) ’s több Íróknak munkáiban. Lakó helyei mind öszve 291. ’s az Egri, és a’ Rozsnyai Püspöki Megyékhez tartozik.
a) Libr. II. p. 18. 23.
b) Geographie des Königreichs Ungarn, von Karl Gottlieb von Vindisch. Presburg 1780. Zweiter Theil Seite 67.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT