Szécsény
Szécsény, magyar m. v. Nógrád vmegyében, egy gyönyörü termékeny dombos rónaságon: 2489 kath., 43 evang., 8 óhitű, 564 zsidó lak. Ékesitik ezen várost a volt gr. Forgács József majd Pulszky Ferencz kétemeletű szép kastélya, egy pompás angol kerttel együtt, mellyben sok különböző ritka bel és külföldi növények, virágok gyümölcsök találtatnak; továbbá a ferencziek monostora (zárdája) és szentegyháza, több urasági épületek és csinos magán házak. A katholikusoknál a Sz. Ferencz szerzetbeli atyák teszik a plébánia szolgálatot, a számos zsidóknak pedig helyben van Synagogájok és rabbijok. Határa Szécsénynek igen áldott: igy az Ipoly felé gazdag rétekkel, délre termékeny szántóföldekkel, majd szép makkos erdőséggel, és szőlőhegygyel dicsekedhetik. Lakosai részint földmivelők, részint mesteremberek, s a város birája régtől fogva hadnagy nevet visel. Sikon fekvő régi várának, most csupán némelly maradványait láthatni, s többféle viszontagságai közt el nem mellőzhetjük azt megjegyezni, hogy 1705-ben itten gyűltek öszve a dunamelléki confoederatus vmegyék, a mikor II. Rákóczy Ferenczet fejöknek választván, ez alkalomra emlék pénzt is verettek. Birják több közbirtokosok.
