Radna
Radna, magyar m.-város, Arad vmegyében, Aradhoz keletre 3 mfd, igen regényes tájékon. Fekszik a Maros jobb partjához nehány száz lépésnyire átellenben a Maros bal partján fekvő Lippa városával, a közlekedést egy rév tartván fel. – Határa 7700 hold, mellyből szántóföld 552 hold, kaszáló 200 h., nádas 21 h., legelő 2650 h., szőlő 500 h., erdő 3727 h. Majorsági föld az erdőn kivül nincs. Földe terem buzát és kukoriczát. – A Maroson több malmai vannak, s a várost egy hegyi patak vágja ketté. Bora közönséges. Vendéfogadója jeles. Lakik itt 634 romai kath., 831 n. e. óhitü, s a kath., magyar-shokacz-német; az óhitüek oláh nyelven beszélnek. – Országos-vására kettő, u. m. máj. 1., és sept. 29-kén ó kalendáriom szerint, vasárnap a barom, hétfőn a kirakóvásár tartatván. Hetivására privilegium szerint pénteken lenne, de szombaton szokott tartatni. Birja a kir. kincstár. – A város felett emelkedő hegyen fekszik a capistranus sz.-ferencziek zárdája, s két tornyu szép temploma, sok drágaságokkal, egészen márványból készült mellékoltárral, s mi legfőbb, a csudatevő Szűz Mária képével, mellyhez felette népes bucsujárások történnek. A város eredetét s növekedését főkép e képnek köszönheti. A lippai klastrom elpusztulása után a törököktől üldözött szerzetesek Radnán, melly akkor csupa erdőség volt, megtelepedtek, Janics András buzgó barát őket összeszedte, 1553. s kápolnát ujra felépittette, miután azt a törökök már egyszer elpusztiták, s Jánicsot kegyetlenül megkinozák. 1707-ben a kuruczok üzték ki a barátokat. 1730-ban klastromot épitettek, s később templomukat is mostani ékességre emelték.
