Onod
Onod, régi nevezetes magyar m. v. Borsod vmegyében, Miskolcztól 1 állomásnyira, róna sik vidéken. Határkiterjedése 2330 hold, mellyből 1340 hold. szántóföld, 290 h. rét, 350 h. legelő, 350 h. erdő. A szántóföld három nyomásban használtatik, s belőle 1087 majorsági, 178 urbéri. A majorságiból 56 házas zsellér szerződés mellett használ 434 holdat, korcsma és mészárszék után van 137 hold, urasági használat alatt, 518 hold. Ezen kivül a Bekény nemes család bir a határban 75 h. szántóföldet. Majorsági kaszálló 220 h., urbéri 70 h., majorsági legelő 150 h., közöslegelő 200 hold. A föld középszerü jósága mellett buzát, rozsot, árpát, zabot, kukoriczát, burgonyát, főzeléket jót terem. Állattenyésztészt tekintve, gróf Erdődy György uraság legfinomabb selyem birkákat tenyésztet. A nép igavonó barmot, lovat, s fejős tehenet illendő mennyiségben tenyészt. A város népessége 1986 lélek, ebből r. kath., férfi 375, nőnemü 471, összesen 846, reform. f. 506, nő 513, összesen 1019, ágostai f. 11, nő 8, összesen 19, óhitü f. 16, nő 14, összesen 30, zsidó f. 40, nő 32, összesen 72. A nyelv általában magyar; 7 egész telken van 19 telkes gazda, házaszsellér 365; lakó 11, kereskedő zsidó 3, mesterember 32. A r. kath. anyaegyház más 1332-ben fenállott, 1688-ban megujittatott, anyakönyve 1757-től kezdődik. A reformatusoknak szinte helyben van deák anyaegyházuk, valamint a zsidóknak zsinagógájok. Ékességére szolgál a városnak gr. Erdődy György kastélya, a Bekény családbeliek, s több számos nemesek laka. A határt végig folyja a Sajó vize, mellynek habjai beomlással fenyegetik a történeti nevezetességü ónodi várat, mellyben Rákóczy Ferencz által a nevezetes ónodi gyülés tartatott. Jelenleg e vár maradványait a Rákóczy család örököse gr. Erdődy György magtárul használja. Közel a városon alól egysül a Hernád a Sajóval. Nevezetes a Sajón gr. Erdődy 12 kőre épült derék lisztmalma. A város évenkint öt országos vásárt tart. u. m. marcz. 19, maj. 10, jul. 13, oct. 4-kén. Baromvásárai különösen népesek és hiresek.
Ónodvár épitése homályban van, némelyek ennek idejét a putnoki váréval együtt azon egy időre teszik, midőn a Török Eger várát ostromlotta; azonban, hogy ez már Ulászló idejében fenállott, kitetszik Istvánffy következő soraiból. „Quum Raduloni (Transalpinae Walachiae principi) oppidum (Aldiodum in Transilvania) propinquius, commodiusque esset, rex (Vladislaus) Joannem Tarcianum partim praesenti pecunia, pro eo numerata, partim tradita ei arce Onodia contentum reddidit.” E várat több törvényczikkek parancsolata szerint Abauj, Zemplén, Heves, Borsod és Ugocsa megyék tartoztak kijavitani.
1492. Ónodi Czudar Jakab leánya Anna, Csitneki László neje, Ónodvár László király által lett elfoglaltatásának ellene mond, mint mellynek fennevezett atyja halála által ő reá kell szállnia.
1585. A Csetneky család tagjai tesznek óvást az iránt, hogy Báthory István az ónodi várat, melly őket Czudar Simon és Jakab után illeti, a család nagy sérelmére birtokában tartja.
1616. E vár főparancsnoka, egyszersmind Borsod megye főispánja volt, Felső-vadászi Rákóczi György.
1655:3. t. cz. 5 §. 500 lovast és 400 gyalog fegyverest rendel az ónodi várban tartatni, 1681:26. t. cz. 15 §. Ónodon a reformatusoknak templom, paplak s oskola engedtetik.
1736. b. Szeleczky Márton és Fáy Gábor közt az ónodi vár és város iránt osztály peralku keletkezett.
1736. Keresztszegi gr. Csáky János indit örök vallomást erőtlenitő pert, bizonyos itteni birtokrész, ugy szinte Emőd, Alsó Lúcz, Belső és Külső Böcs, Szederkény, Hidvégh, Kesznyétem, és Aranyos helységekben levő birtokrészek iránt, több nemesek ellen.
Egyébiránt már ezen időben, nevezetesen pedig 1710-ben az ónodi várat s annak illetőségeit gr. Rákóczy Ferencz birta.
1768-ban az ónodi uradalom következőleg állott: A vár egy része, melly hajdan szilárd anyagból négyszeg alakban pompásan volt épitve, most már két emeletes magtárrá fordittatott, más része nagy költséggel pinczévé lett alakitva. A város feje volt egy uradalomnak, mellyhez azonban a városban a Zákányi család nemes telke, Bekény István özvegyének háza, Szeleczky János és Kopsivay Venczel telkeik nem foglaltattak; birtokosa az uradalomnak szendrői gr. Török József, kinek a város keleti részén derék kastélya s pompás kerte volt. Az uradalomhoz tartoztak Emőd, Aranyos, Szederkény, Kesznyétem, Alsó és Felső Lucz, Alkemény, Cséghe, Gyömrő.
E város sok tekintetben nevezetes történetkönyveinkben. Ugyanis IV. Béla itt veretett meg a mongoloktól kimondhatlan veszedelmére hazánknak; később 1582-ben a törökök tétettek tönkre. 1707-ben maj. 31-kén pedig II Rákóczy Ferencz országgyülést tartott itt. Ekkor történt az, hogy Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf Thurócz vármegyei követek irásban esedezvén I Józseffel való megbékülésért, némelly szövetségesek, nevezetesen pedig Bersényi Miklós és Károlyi Sándor által Rakovszky Menyhért ugyan a gyülés szeme láttára felkonczoltatott, Okolicsányi József szinte később kivégeztetett; Thurócz pedig a megyék sorából kitöröltetvén, zászlója összeszakgattatott, pecséte elvétetett.
