Kács
Kács, magyar falu, Borsod vármegyében, a bükki hegyek között, a róla nevezett kácsi völgy kezdeténél, Miskolcztól 1 10/16, u. post. Harsánytól 10/16 állomásra. Szomszédai északról Kis-Győr, keletről Geszth és Sály, délről Tibold-Darócz, Cserépváralja, nyugotról Cserép falu, és Zsércz helységek. 2718 holdnyi határából belső telek 38, szántóföld 75, rét 75, kenderföld 10 hold, és ez mind urbéri föld, nyolczad dézmás szőlő 80, majorsági erdő 2440 hold, melly azonban legelőül az urbéresekkel közösen használtatik. A föld köves, sovány és csak trágyázással használható. A szarvasmarha-tenyésztés azonban meglehetős lábon áll. Mindazáltal a lakosok inkább favágásból és mészégetésből, csak csekély mezei gazdaságukból élnek, nőik pedig különösen szövéssel, fonással, és főkép vászonfehéritéssel foglalkoznak. Lakosok összes száma 594, kik 5 reformatust s 21 zsidót kivéve, r. katholikusok, nem-különbség szerint 309 fi, 285 nőnemü. Telkes jobbágy van 8, házas zsellér 42. A r. kath. leányegyház, a sz. háromság tiszteletére szentelt templomával, Tibold-Daróczhoz tartozik. A helység felső részén a völgy torkolatánál ered több lágy-meleg forrás, mellyeknél csinos fördőház emelkedik. E viz köszvény és csuzos nyavalyák ellen igen hasznos. Azonban a különben elég csinnal s kényelemmel épült fördőháznál a jobb gond és felügyelet hiányzik. E meleg forrásokból eredt patak soha be nem fagy, hanem már magában a Kácsi határban 3, azonkivül pedig 11 malmot hajt. A helység közepén áll a róm. kath. templom; itt hajdan 1292-ik év táján a Tibold család kegyurasága alatt, sz. benedeki szerzetesek apátsága volt. Katona történetirónk 1317-ről a kácsi apátot együtt emliti a diós-győri és dédesi priorokkal, sőt 1332-ben a kácsi apát a papi tized sorozatában is előfordul. Később ezen apátság laka az augustinusoknak szolgált lakásul; ma már azonban a zárda nyoma is elenyészett, hanem az apátság czíme fenmaradt. A fenálló kis templom a hajdani zárda-templom volt, s ennek aljában bevésve találtak egy követ illyen felirással: „Hoc molimen Dux Eurs Deo suo”; ebből gyanítható, hogy e templomot még Eörs vezér épitette. Ide a sz. háromság tiszteletére évenkint nagy bucsujárások esnek, ugy hogy az összetódult idegen népség száma gyakran 10,000-ret is meghalad. E templommal átellenben levő ugynevezett várhegyen látható egy régi várrom, mellynek épitését sokan még Árpádnak tulajdonitják. Ugyancsak Árpád ajándékozta e helyet Eurs vezérnek, kitől származott le a Tibold család; ettől jönnek a Borsyak s Ebeczkyek; ezeknek maradéki aztán a Fáy, Majthényi, Klobusiczky, Okolicsányi, Péchy, Almásy, Kállay, Blaskovich nemzetségek, kik mind ez ideig birtokában vannak a Tibold jószágoknak. Van Kácsnak jó kőbányája, mészégetése és sok fája. Birtokosai jelenleg: Kállay Péternő, gr. Péchy Szilárd, Fáy Barnabásnő, Majthényi László, Almásy József, Szalay Antal, Okolicsányi Ferenc, Fáy Antal, Gyurcsányi Gábor.
1566. Micsoda végrendeletet tett itteni részbirtokáról Hangácsi Regy Kelemen, Bessenyőnél adjuk elő.
1701. Pély puszta leirásánál kitetszik, hogy bizonyos itteni részbirtokba a Szepessy család igtattatott.
