Kaba
Kaba, magyar mezőváros, Bihar vmegyében, Debreczenhez 3 1/2 mfdnyire, s ez utolsó postája is. Népessége 6106 lakos, kik közt 6047 reform., 14 r. kath., 6 ágostai, 39 zsidó. Ref. anyatemplom. Határa 19,493 12/16 hold, mellyből belső telek 278 3/16, szántóföld 7112 6/16, kaszálló 5953 4/16, szőlőskert 210 10/16, legelő 5368 5/16, sásas 490 14/16, haszonvehetlen 80 h. Majorság itt nincs, mert a város ezelőtt hajdui szabadsággal élt, s azért a lakosok szabad adás vevés mellett birván földjeiket, csak bizonyos summát fizetnek h. Eszterházy Pálnak. Azonban a jegyző, ekklézsia, s a város maga bir külön földeket, névszerint az utolsó 521 h. szántóföldet, és 398 h. kaszállót. Földje a város határának róna és fekete agyag, melly kiszáradásra nagyon hajlandó, s azért csak rendes esős időben ad gazdag termést. Kaszállója inkább szántással lenne használható, miután rajta a gyepszéna az elmohosodás miatt szük termést ad, a mesterséges takarmánynövények azonban szépen diszlenének. Szarvasmarhát, lovat sokat tartanak, de biz ezek a hamar kiszáradó legelő végett soványak. Vásártartásra nincs szabadalma. Ide tartozik Kis-Kaba puszta. A kabaiak igen szenvedélyes és ügyes méhtenyésztők, ugy hogy tőlök a rosnyaiak mázsánként 2 v. 3 fttal is drágábban megveszik a mézet; s tavaszszal a méh-kasokat 5–6 mfdnyi távolságu erdőkbe szokták hordani.
