Hangács
Hangács, magyar falu, Borsod vármegyében, Miskolcztól 1 5/16, Szendrőtől 9/16 állomásnyira, az ezen járáson keresztülvonuló s Tornába vezető országuttól kétfelé vonuló völgy végén, két part oldalában, – nyárban, a mennyiben erdő környezi, ezen helység kellemes, az év több részeiben azonban utczáit járhatatlan sár vagy hó fedi, s megesik, hogy a farkasok éjjeli tanyául az élelemhez juthatás tekintetéből ezen helység utczáit választják; – lakosai tisztán magyarok.
A határhoz több puszták tartoznak, ugymint Szénamál, Kéres, Diczháza, mellyeknek külön külön saját határaik vagynak. Igy Hangácson van beltelek 93 1/4 1023/10000 hold, majorsági szántóföld 151 1/4 1250/10000 h., kaszálló 3 2/4 1449/10000 h., erdő 314 3/4 2131/10000 h., legelő 51 1/4 0350/10000 hold. Szénamálon: majors. szántóföld 811 3/4 1740/10000, rét 55 2414/10000, kaszálló 220 3/4 1956/10000, szőlő 8 1/4 0508/10000, erdő 208 1/4 0918/10000, legelő 74 1/4 1125/10000 hold. Kércsen: majorsági szántóföld 900 1763/10000, rét 44 1/4 1197/10000, erdő 99 3/4 0853/10000, kaszálló 78 2214/10000, szőlő 50 0561/0000, erdő 882 0922/10000 hold. Diczházán: szántóföld 524 3/4 0645/10000, rét 12 2/4 0720/10000, kaszálló 58 1/4 1777/10000 hold. Hangácson urbériség: beltelek 23 2/4 0467/10000, szántóföld 78 2/4 1835/0000, kaszálló 3 2/4 1477/10000 hold. Szénamálon: szántóföld 244 0574/10000, rét 34 1/4 2323/10000, kaszálló 124 2/4 1302/10000 hold. Kércsen: szántóföld 270 0385/10000, rét 14 1/4 0068/10000, kaszálló 11 1/4 2498/10000 hold. Diczházán: szántóföld 90 3/4 1942/10000, kaszálló 18 2020/10000 hold. Ezen helység s hozzá tartozó puszták határait tevő föld mineműsége s határ nagyságához képest különböző; vagyon itt-ott jó fekete homokos földe, másutt sárga nyirok, de leginkább agyagos, mind a mellett jó mivelés mellett igen szép tisztabuzát és gabonát terem; mindenek felett a zab és kukoricza legjobban díszlik ezen határokban. Az állattenyésztés nem a legjobb karban áll, kivált a lovak és szarvasmarhákra nézve, mert a földeknek a helységtőli messzesége miatt, ha a legszebb ökröket és lovakat veszi is a gazda, az iga alatt elromlik s nem tenyészik. A juhra és sertésre nézve ezen határ igen jó, a honnan leginkább ezen két állat-nem tenyésztése van divatban. A mezei gazdaságra a lakosok, kivált pedig a földesurak nagy figyelmet forditanak, de nem lehetvén képesek az arányositó tagosztályt határjaikra nézve életbe léptetni, iszonyu fáradságos gazdálkodást kénytelenek folytatni, ugy hogy a földek s rétek messzesége, a határ hegyes völgyes volta miatt, takarmányaik betakaritására nem heteket, hanem hónapokat kell fordítniok. Ezen helység a puszták határai átalában hegyekből és völgyekből állanak, még pedig egy része határjoknak. Abauj megyében fekszik, nevezetesen a Diczháza puszta egészen, a Szénamálnak is nagyobb része. Lakosok száma vallás szerint következőleg áll Hangácson: 193 r. katholikus, kik a sziráki anyaegyházhoz tartoznak; 329 reformatus Nyomárral egyesült anyaegyházzal, 40 óhitü, 23 zsidó, öszszesen 585 lélek. A völgyekben patakok csergedeznek; nagyobb folyóviz itt nincs, hanem benn a helységben Farkas Antal ur birtokában van egy kút, a mellyben levő keserű viz valóságos orvosi viz, és szorulás esetében nagyon használható; birtokosa mellé kisszerű fürdőt építtetett, s már több köszvényesek hasznosnak találták.
Hangács Mátyás király idejében a cseh rablók fészke volt, ezeknek itt volt hajdan castellumok, mellyet egy törvényczikkelyben az országgyűlés lerontatni parancsolt. Hol lehetett ezen városka, bizonyosan kimutatni nem lehet, hanem a mennyire a föld alatt talált kövekből gyanitani lehet, azon helyen állt, hol most Farkas Antal ur kertje terül el. Több adatok mutatják, hogy a híres Komoróczi bajtársai tanyáztak itt, összeköttetésben a nem messze levő galgóczi és vadnai várakkal. Van még itt egy nagyobb nevezetességü pincze Szathmári Király József ur birtokában, melly homokba vésve csaknem olly régi mint Magyarország, benne több felirások találhatók. Az ajtónál mindjárt ezen szavak olvashatók: Deiche 1100 ao, ezután Vattay György de Vatta 1354, Rákóczy Lórántfy 1705, Szathmári Király Ádám 1774, Julianna Passa Cata 1618, S. P. Georgius Bécs ao dni 1620, Pethe Julianna, Kajdy László, Vay László 1602, Szentimrey Sámuel 1705, Georgius Rétey 1695, P. Bonaventura Csető gr. Varsoviensis, József Stefanóvszky 1753, And. Horaoczky 1758. – Ezen pincze több oldallyukakat foglal magában; nagy része azonban már leszakadozott, s a mint a szakadások után következtetni lehet, ez egyszersmind földalatti átjárásul szolgált más vidékre, ez azonban tisztán fel nem fedezhető. – Nevezetes épület ezen helységben a jelenleg Máriássy László birtokában levő Szathmáriféle ősi kastély két toronyra épitve; most tulajdonosa ujítni akarván régi formáját elvétette, s most csak mint nagy kőhalmaz néz ki. Temploma ezen helységnek rosz paticsból való, holott pedig földesurai nagy reformatusok s tekintélyes emberek, ugymint: Szathmáry Király József, György, Frigyes, Miklós, István; Ragályi Tamás, Dapsi Rafael, Csepcsányi Tamás, Farkas Antal, Fekete László, András, József; Somogyi Ignácz, Máriássy László, Fejér György, Szentimrei Judit, Zsarnai László, Lakatos Ferencz, Sipos József, Ferencz, Szetimrei Gábor, Balogh Menyhért, Ferencz, József, István; Gadó István, Madarassi László, Miklós, Ferencz, Óvári Sámuel s Dánielné, és Sterba Pál.
