Alsó-Felső-Hámor
Alsó-Felső-Hámor, gyár f., Borsod vmegyében, a diós-győri határban, Diósgyőrtől alig félórányira, a kiességéről hires diós-győri völgyben, mellyet a Bükk hegység legregényesebb alaku s legnevezetesebb bérczei vesznek körül. Nyugoti oldalán emelkedik a Sz. lélek hegy, mellynek magas ormát egy jó terjedelmü sik rétség, ennek közepén gazdag forrás, a régi paulinusok kolostor roma, s az ezt hajdan környező barátok kertének nem kevés maradványa diszesiti. Ehhez 1/2 órányi távolságra van az Odvaskő hegycsucs, mellynek egyenesen felnyuló magas kőszirtéről ritka nagyszerü látvány nyilik a távolba. A borsodi s gömöri palóczság, Sajó s Rima kies völgyei ezer alaku halmaikkal s apróbb nagyobb hegyeikkel hullámzó tenger gyanánt terülnek el annak lábai alatt, s a szomszéd megyék vidékei fel a Karpatig s a Tiszántuli végetlen sikságig belátszanak, honnan a köznép ezt látó-kőnek nevezi. A hegyről leomló Szinva patak, mindjárt a völgy belsején egy tót képez, mellynek partján áll István főherczeg s nádor vasből öntött emléke, melly 1847 sept. körutjakor itt létit örökiti. Innen a patak több zuhatagon s zsilipeken keresztül, később a Garadnával egyesülve végig futja a völgyet, vizet szolgáltatván a vasgyárra, papiros- és lisztmalmokra. A patak két szép vizeséssel is neveli a völgy szépségét. A folyó bal partján jó karban tartott országut megyen keresztül Dédes felé, mellyen azonban a Sz. lélek hegy magassága miatt téli időben ritkán szoktak járni. Az ut mellett a hegyoldalban vannak a hámor-épületek, tisztlakok és a gyárosok egyszerü lakai, a keskeny völgyön több veteményes és gyümölcsös kertekkel. Maga a hámor áll egy 36 láb magas olvasztó kemenczéből, 7 kettős tüzzel ellátott nyert-vasat dolgozó és 3 vasnyujtó hámorból, egy kovács, egy lakatos, egy szegverő és egy vastengelyeket esztergályozó műhelyből. Az egész 128 kuksok vagy részvényekből van építve, mellyekből 77 a kir. kincstár, 51 pedig bécsi és magyarországi magánosok tulajdona. Minthogy tehát a kir. kincstár legtöbb részvényt bir; a bányászati törvények 12-ik czikkelye szerint, a főfelügyelést ezen hámorra a szomolnoki bányászati főkormány gyakorolja, melly is ennek közvetlen vezetését, a helyben lakó s közpénztárból fizetett három tiszt által kezeli. Ezen vasgyár különféle munkáinak folytatásában állandóan dolgozik tüzzel 92 betanult munkás; ezenkivül folyvást foglalatoskodnak még ácsok, kőmüvesek, favágók, szénégetők, fuvarosok és napszámosok, összesen 132 munkás egyén, kikhez szükség esetén még 20–30 számitandó. Tiszt van 3 segédeivel, továbbá 1 orvos és 1 lelkész, összes lakosok száma. Összes népesség ó és uj Maschát is ide értve 986 r. kath., 1 gör. kath., 4 ref., 40 ágostai. A r. katholikusoknak anyaegyházuk van. A lakosok és gyárosok földeiket s lakaikat bérben birják a kincstártól; igy az épületeket, vizgátakat, nem különben a gyárüzlethez szükséges nyers anyagokat véve, a gyár alaptőkéje 160,000 ezüst forinton felül áll, s a munka-bérek által évenként több mint 60–70000 pfrt jön forgásba. E gyár eddig évenkint készitett mintegy 9000 mázsa különféle négyszegü, lapos, rud- és abroncsvasat, a megrendelésekhez képest egyéb különféléket, mellyek összes értéke évenkint 78–80000 pftra rug. A készitmények leginkább Pestre szálitatnak, a vasuthoz, képekhez, gyakran 4–5 mázsás darabokban; de szállítatnak Debreczenbe és Kolosvárra is. Azonban a pesti és debreczeni vitelbérnek az utak rosszaságából eredő emelkedése gyakran megakadályoztatja a szálítást. Nem kis akadályára van még a gyárnak, hogy a nyersvasat forrasztó tüzhöz vén bükkfa-szenet kénytelen használni, melly kemény tüznél csak elhamvad. Szinte a diósgyőri határban van:
