Tibold-Darócz
Tibold-Darócz, magyar falu, Borsod vmgyében, Miskolcztól 1 8/16, Egertől 1 5/16, u. p. Harsánytól 10/16, Kácstól 4/16 állomásra, alacsonyabb hegyes vidéken, egy igen kies völgyben. Határkiterjedése 8873 hold, ebből beltelek 220 hold, szántóföld 3861, rét 579, erdő 2762, szőlő 638, legelő 487, terméketlen hely 278, utak sat. 48 hold. Urbéri kéznél van 680, majorsági 3760 hold szántóföld és rét, a Jánfalu puszta birtokot is ide értve. A legelő közösen használtatik. A szőlő kilenczed dézma alatt van. A föld hegyes völgyes, sok helyt köves, másutt vadvizes; a határ déli része azonban nagyon jó fekete föld, minden gabona-nemet gazdagon terem. De a lakosok a földmivelésre, még inkább a ló- és szarvasmarhatenyésztésre elegendő szorgalmat nem forditanak. Lakosok összes száma 2173, kik közt 1258 r. kath., 810 ref., 14 ágostai, 91 zsidó. Férfi 1209, nőnemű 964. Mindnyájan magyarok. Van itt 29 telkes gazda, 65 házas zsellér, 92 lakó, 19 kézmüves mester. A r. kath. anyaegyház 1750 ujitatott meg, anyakönyvei 1746-on kezdődnek, temploma Sz.-Erzsébet tiszteletére; hozzá tartozik a kácsi leányegyház is. A ref. leányegyház Sályhoz van kapcsolva. A zsidóknak is van helyben synagógájok. A két keresztyén felekezet jól rendezett iskolái dicséretes emlitést érdemelnek. Van itt egy igen jeles magán iskola is. Épületei közt a Majthényiek, gróf Péchy, Szalay, Fáy urak csinos lakházaik kitünnek. Van két pálinkafőzőház is. A határon s a helységen is keresztülfoly a kácsi meleg patak, melly 3 malmot hajt. Emlitésre méltó még egy kut, mellynek vize a köszvény ellen a nép által már több izben csodás jótékonysággal használtatott, mignem bizonytalan ok miatt a tulajdonos földesur által behányatott. Az itteni kőbányában évenkint sok faragott kövek készitetnek. Birtokosai a helységnek: gr. Péchy Szilárd, báró Majthényi László, Majthényi György, Szalay Antal, Fáy Barnabásnő, Fáy Alajos, Fáy Antal, Gyurcsányi Gábor, Almásy József, Okolicsányi Ferencz, Egyed Imre, Csizik Károly.
1601. Daróczy Erzsébeth, Korpás Menyhért neje, itteni egész részbirtokát Bethes Péternek elzálogositja.
1663. Baratnaky Zsigmond, indit pert végrehajtó parancs mellett, Tolvaj György, Csajády János és egyebek ellen, Darócz, Doroghma, Nagy-Mihály, Geszth, Pél helységekben, továbbá Fejéregyháza, Bikk, Oszlár, Váralja, és Leányfalva, Borsod megyei pusztákban fekvő árva jószágai kibocsátására.
1701. E helységben bizonyos részbirtokban, mint Pély pusztánál látható, a Szepessy család igtatást nyer.
1714. Négyesi Szepesy János, felső-bükki Nagy István részére kiadott végrehajtó parancs mellett folytat pert Kovács János és György, Fazekas János, és Bódis István ellen, Darócz, Sály, Pély, Nagy-Mihály, Bikk, Eszlár, Doroghma, Geszt helységekben fekvő s Tabold Sigmond kihalása czime alatt tiszta igtatással nyert részbirtokok kibocsátása iránt.
1733. Borsy Katalin, micsoda ellenmondási pert kezdett e birtokra nézve, Oszlárnál látható.
1769. Bánóczy István, József, János és Éva, Darócz, Sály, Kács, Geszth, Doroghma, Nagy-Mihály, Pély, Fejéregyháza, Nádasd, Kondo, Paraszt-Bikk, Várallja és Leányfalva helyeken levő részbirtokaikat felfizetés mellett Borsy Anna és Katalinnak elzálogositják.
