Dárda
Dárda, mezőváros, Baranya vgyében, ut. p. Eszékhez 1 1/2 órányira, felette termékeny lapályon, 1200 kath., 600 n. e. óhitű, 20 protestans, 250 héber lakossal, kik német, magyar és szerb nyelven beszélnek. Gazdag határát délről lápos térség környezi, mellyen keresztül a rómaiak egész a Dráváig erős töltést csináltak. Követte őket Soliman török császár is, ki Eszéktől fogva Dárdáig 8565 lépés hosszu s olly széles töltést készittetett, hogy 3 kocsi egymás mellett elmehetett, de mellyet Zrinyi Miklós 1664-ben elrontatott. IV. Mohamed ismét helyreállit, de jelenleg a mocsárokban csak némelly karókat lehet észrevenni. Utczái egyenesek és tágasak; van itt derék urasági kastély és angolkert, kath. és óhitű anyatemplomok, synagóga. Marha- és sertés-tenyésztése virágzó; tölgyes erdeje nagy. Feje egy uradalomnak, mellyhez 23 helység és 6 puszta tartozik, s mellyet jelenleg Lippe herczeg bir.
