Buják
Buják, magyar f., Nógrád vgyében, hegyektől környezett völgyben, ut. p. Hatvantól északra 3 mfd. – Határa 9554 35/100 hold, mellyből beltelek 172 2/, szántóföld 3726 41/, rét 518 60/, berkek és pallagok 167 90/, erdők 4763 92/, szőlőhegy 205 50/ hold. Ebből majorsági az erdőn kivül 931 h. szántóföld, 129 h. rét, szőleje az uraságnak nincs, s a berkek és pallagok a lakosokkal együtt közösen legelő gyanánt használtatnak. Földje kemény agyag, melly rozsot, árpát, zabot és kukoriczát jól terem, de különösen a tenkelyt nagyon szereti. Rétjei kitűnő jó szénát teremvén, a szarvasmarhatenyésztés és kereskedés fő élelem forrását teszi a lakosoknak. Bora szinte becses. Lakja 1794 kath., 16 ágostai, 3 ref., 32 zsidó. Kath. paroch. templom, több uradalmi épület, selyemtenyésztő ház, 3 malom a határbeli patakon. De nevezetes még itt a romokban heverő bujáki vár, a helységtől 3/4 órai távolságra négy magasabb hegyek között egy kisebbre épitve. Dél felőli kőbül épült oldala jelenleg is 30 öl magas, s ennek tetejében találtatik egy igen mély, kőből kivágott négyszegű kút. E helység feje herczeg Eszterházy Pál egyik uradalmának, de magában Bujákon bir még valami részecskét Tihanyi Dániel örök. is.
