Bánhida
Bánhida, vegyes magyar-tót falu, Komárom-, az uj rend. szerint Esztergom vgyében, Tatához keletdélnek 10/16, Komáromhoz 2 3/16, Neszmélyhez, melly utolsó postája 16/16 állományira. Nagy kiterjedésű határát környezik keletről Csákány, Körtvélyes, Sikvölgy; délről Környe s puszta Batár, nyugotról puszta Szent György s Szőllős; északról Szőllős, Alsó- és Felső-Galla. Nagy határa mintegy 7600 holdat foglal, szelidebb emelkedésű, alacsony s magasabb hegyekkel átszaggatott völgyei téresek; volt a faluhoz közel délnek egy nagy tava, melly azonban leeresztetvén, most részben nádat terem, nagyobb részt azonban rétnek használtatik; ezen kivül 2 apróbb tava; a helységtől északnak folyik keresztül a szép rétséget képező gallai ér, melly a tolnai határban eredvén, innen keletnek, a gallai határon át, honnan megfordulva nyugotnak, a bánhidi és szőllősi határokon keresztül több ereket felvevén a tatai nagy tóba szakad. Emlitést érdemel még a Paradicsom rét. Az erdőséggel koronázott sziklás hegy alatt nagy szőlő, a határ északi részén féli fekvéssel, melly az alsó-gallai határra is kiterjed. Ezen szőlő-feletti sziklában, szőlő alatt Tatáról Gallának, s Bicskén át Budára menő országutról is látszik, a Szemiluki barlangnak négyszegletes kaput formáló nyilása, mellyben még most is temérdek embercsontok találtatnak. Szájhagyomány szerint a török háboruk alkalmával sok vidéki lakos, mint a néprege mondja: 7 helység e barlangban keresvén buvóhelyet, midőn a török őket a barlang tetejéni nyiláson jövő füstről észrevette volna, ide befúltak, s a barlangnak lefelé menő szűk felső nyilásán a füst nyomait a vidéki öregek ma is mutogatják. A határnak keletre eső részét, az egésznek csaknem, felét a Madarasi, Madár és Muta szelid hegyeket s azok kies völgyeit magas növésü szép erdőség foglalja; nevezetesebb részei az erdőségnek a Muta hegy alatti görög berek, Hoszszuszállás vagy Hajtós, Hidegkut, Szerdik sat. Van még e helységhez közel egy fürész-malom is. E helység közel erdőségéhez rónán fekszik, s keresztülmegy rajta az ugynevezett mészárosok utja; egyébiránt egyike a vidék legrégiebbeinek; van róla már az 1288 évi oklevelében is emlités. Az urbéri telkek száma 35. Telkes jobbágy 80, urbéri házas zsellér 64, házatlan 36. Nemes család van 1, az összes népesség 1219 főt számlál, kik közül 1204 r. kath., 2 ágost., 3 ref., 6 zsidó. A r. kath. egyház 1732-ben, anyakönyve 1736-ban kezdődik. Temploma Sz.-Mihály főangyal tiszteletére. Hozzá tartoznak még a Szőllősi leánygyülekezet, Sz. György- és sikvölgyi puszták. F. u. gr. Eszterházy Miklós.
