Baja

Teljes szövegű keresés

Baja, szabadalmas város, Bács-Bodrog vmegyében, magas homokos térségen, Pesthez 21 mfd., az öreg Dunának Sokovicza ága mellett. Utczái szélesek, egyenesek, de kővel nincsenek kirakva. Van itt szép kath. templom, sz. Ferencz szerzeti zárda, n. e. óhitű, és reform. szentegyházak, synagóga, kath. gymnasium, uradalmi kastély, só- és postahivatal, 7 vendégfogadó. Népessége 15,076 lélek, kik 2000 n. e. óhitűt, 300 ref., 600 hébert kivéve, katholikusok, s nyelvre nézve magyarok, szerbek és németek. A kézmüvesség és kereskedés virágzó. Legtöbben vannak a csizmadiák, szücsök, bocskorosok, szürszabók. Nevezetes országosvásárait (24. apr., 22. jul., 21. sept. és 6. dec.) még a pesti és bécsi kereskedők is meglátogatják, s ezek kivált sertésre és szarvasmarhára nézve felette hiresek. Kereskedik főleg gabonával, azután baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjuval, bőrrel, s a komáromi talpkereskedőknek nagy fa-rakhelyeik vannak itt. Határa homokos, s 1200 négyszögölével 12871 h., mellyből 90 telek után urbéri szántó 2772, rét 1388, jó legelő 1160, homokos legelő 2330 h., szőlőskertek 2822, uradalmi föld 37, tölgyes erdő 1504, mocsár 98, utak 260 hold. Gazdálkodásában legfőbb szerepet visz a szőlőtermesztés. A várost régibb időkben a Maráthy, ez Mátyás alatt kihalván, a Czobor nemzetség birta. A törökök kiüzetése után a kamara foglalta el, majd gr. Grassalkovich vette cserében a kulai uradalomért, s mostan is örökös földesura h. Grassalkovich özvegye, de a Horváth család zálogban birja. Ez uradalomhoz tartoznak: Baja, Báthmonostor, Bikity, Gara, Mélykut, Felső-Szent-Iván, Tataháza, Vaskut helységek; Mátéháza, Borota, Zside, Rém puszták, s Mateovich pusztának 7/13 része.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT