Bács

Teljes szövegű keresés

Bács, dalmát mezőváros, Bács-Bodrog vgyékben, igen kies és termékeny sikságon, Zomborhoz délre 5 mfd. Lakja 2838 r. kath., 33 óhitű, 44 zsidó. Kath. paroch. templom. Sz. Ferencz szerzetbeli monostor és szentegyház, melly hajdan a templariusoké volt. Határa 234,19 hold 1200 négyszögölével, mellyből urbériség 120 telek után 3440 h. szántó, 3440 hold rét, 2003 hold jó legelő, 332 hold vörös bort termő szőlőskert, majorsági erdő, 2313 hold tölgyes, 9832 füzes- és lágyfa erdőség, 372 hold nádas, 525 hold mocsár, 161 hold utak. Földje lapályos fekete s igen gazdag. Nagy sertéstenyésztés. Jövedelmes halászat a Dunában, és tavakban. – Birja a kalocsai érsek. E város hajdan nevezetesebb volt mint jelenleg, sőt már sz. István alatt derék hely sőt vár lehetett, mert a vármegye is innen vette nevét. Sz. László érsekséget alapitott itt 1093-ban, gazdag káptalannal együtt, de csak 3 érseket számlálhatott, mert II-dik Béla 1135-ben a kalocsai püspökséggel egyesitvén, azóta erre szállott az érseki czim. 1494-ben Ulászló civitasnak nevezi, s polgárait a fő- és alispányok hatósága alá helyezi, s a vám alul is felmenti. 1518. és 1519 országgyülések tartattak itt. Régi vára a városon kivül feküdt a Musztonga mocsár mellett, s hajdan lakhelyül szolgált a kalocsai érsekeknek. 1526 után a törökök elfoglalván épittettek rajta. 1697-ben ezektől visszavétetett. 1703 Rákóczy népei bevévén, felgyujtották; későbben pedig a császáriaktól egészen széthányatott, s mind ez ideig omladékokban hever.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT