Appony
Appony helysége (tótul: Apponyicze), Nyitra megyében, Bajmócz járás déli, s legalsóbb részén. Határai kelet és délfelé Ghymes és F. Elefant, nyugotfelé Pereszlény, Nyitra-folyó, mellyen túl Belincz, Kamánfalu, Vámos-Ujfalu, és Falkas-Dovorány, továbbá éjszakfelé Puszta-Podluzsány (alapitványi birtok) és Szúlocz (mind a kettő bajmóczi járásban). Földjei a legjobb minőségüek, és mindennemű gabonafajok, ázalék, és takarmányfüvek termesztésére legalkalmasabbak; a rétek magasabb fekvésük miatt a Nyitra folyó kiöntésinek, és igy a megiszapolásnak nem lévén kitéve, igen jó takarmányt adnak; a legelők pedig, az alsók a szarvasmarháknak, a felsők pedig a hegyek és erdők között a birkáknak tartására igen alkalmasak. A helység fekszik az elég tágas, és termékeny Nyitra-völgyben keletfelé elég magas hegyek alatt. A helység magában, valamint szinte ezek határja is két részre oszlik, u. m. kis, és nagy-apponyira. Ámbátor, a mint most emlitetett a helység tulajdonképpen két külön helységet képez, mégis részint az urbéri földek, a mellyek mind a két határban elszórva vannak; részint minthogy a két helységnek mindig csak egy birája vagyon; részint mivel a felső legelők, és erdők osztatlan állapotban lévén mind a két helységgel közösek; úgy szinte szoros öszveköttetésök miatt, mert egy tekintetre csak egy helységnek vehetők; s elkülönözve mind a két helységről szólni sem lehet. Nagy Appony tisztán az Apponyi család birtoka, – jelenleg gróf Apponyi Antal párizsi követ jószágaihoz tartozik; Kis-Appony pedig 3 közbirtokos között van fel osztva, u. m. gróf Apponyi Antal, Frankner Lukács, és Marczibányi Lőrincz urak között. Mind a két helységben vagyon 8 31/32 urbéri telek gróf Apponyi családhoz tartozandó, – az ezen telkekhez tartozó 144 hold szántóföld, és 54 hold rét mind a két határban el vagyon szórva; továbbá Kis-Apponyban bir Marczibányi Lőrincz ur 316 hold föld- és réteket, Frankner Lukács ur 180 holdat, plébánia 26 holdat, gróf Apponyi Antal 30 holdat; nagy-apponyi határban pedig tisztán gróf Apponyi Antal 772 hold szántóföld, és 421 2/4 hold réteket; közös legelő vagyon, és ugyan: Nagy-Apponyban 31 hold, és Kis-Apponyban 17 hold alsó legelő; a hegyekben pedig kis-apponyi határral közös 150 h. legelő, és 1200 hold erdő, és igy a határok kiterjedése tesz öszvesen 3143 1/2 holdat. Ezenkivül van Nagy-Apponyban az uraságnak 75 hold szőleje, mellyből már csak 6 1/2 hold miveltetik, 10 hold gyümölcsösnek szolgál; a többi pedig felszántva szántóföldnek használtatik. – A még elültetett szőlők jó bort adnak, és csak a terhes mivelés miatt, minthogy nehéz volt munkásokat kapni, irtattak ki. Népessége Kis-Apponynak 179 r. kath., és 21 zsidó – Nagy-Apponynak 400 r. kath., 5 evang., és 44 zsidó, öszvesen 649. Lakosai tót ajkuak, mindazáltal az Apponyi család által az 1842-dik évben egy magyar tanoda alapittatott, a hová külső helységekből is a gyermekek ingyen befogadtatnak; jelenben 35 tanitványa vagyon. Továbbá Kis-Apponyban megjegyzendő a Sz. Péter, és Pál apostolok tiszteletére épült templom, és plébánia, a n. m. helytartótanács pártfogása alatt; Nagy-Apponyban pedig az újabb időkben a grófi család rendbeszedett igen csinos laka, mellynek legnagyobb diszét a 20 ezer kötetből, a legkiválogatottabb munkákból álló könyvtár teszi. A nagy-apponyi határ délkeleti részén a hegy oldalában egy az Apponyi családhoz tartozó régi vár romjai láthatók; eredete a régi homályos időkben rejlik; annyi bizonyos, hogy Zsigmond király idejében a királyi birtokhoz tartozott, és 1393. évben az Eőry családdal, a kik ezután nevüket ezen vártól Apponyi-akra változtatták, a cseklészi jószággal kicseréltetett, és ezen időtől szakadatlanúl az Apponyiak birtokában fekszik; a törökök berohanása alatt a 17-ik században leromboltatván.
