Abaliget

Teljes szövegű keresés

Abaliget, magyar falu, Baranya vgyében, hegyek közt, St. Lőrinczhez 2 órányira, 702 kath., 2 zsidó lak., kik általában magyarok, de vannak köztök németajkuak is. Kat. paroch. templom, s jó karban levő iskola. Határa 3382 5/ hold, mellyből 941 h. szántóföld, 221 hold rét, 132 hold szőlő, 149 hold legelő, 1938 hold erdő. Ebből majorság 5 h. belső telek, 19 2/ h. szántóföld, 1938 h. erdő. Földje csak középtermésü, s főleg rozsot terem. Nevezetes e helység barlangjáról, friss kifolyó vizzel. Hossza 3/4 óra járás, végén egy mérhetlen tó; a barlang kőszikla, s paplyuknak neveztetik. – Van itt még más nevezetesség is, és ez az úgynevezett Sárkánykútja, mellynek vize majd teljesen elapad, majd megint főkép égiháború előtt nagy morajjal kitör és buggyan. A német lakosok közül többen faczipők készitésével foglalkodnak. Fája és köve jó mészégetésre használtatik. Lakói tejet, vajat, epret, gyümölcsöt sokat hordanak Pécsre, melly ide 3 óra. Abaliget már 1332-ben gazdag plebánia volt. Később elpusztulván, még 1721-ben puszta volt, csak régi templomának erős falai és födetlen tornya állott fönn. 1757-ben ismét plebánia állittatott fel, s jelen csinos temploma 1796-ban épült. Birtokosa a pécsi káptalan.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT