Szolyvai gyűjtőtábor
Szolyvai gyűjtőtábor: a kollektív bűnösség elve alapján a kárpátaljai m. és n. férfilakosság együtttartására létrehozott átmeneti tábor. A →Vörös Hadsereg 1944.okt. végére elfoglalta →Kárpátalját, 26-án Szolyvát. A →4.Ukrán Front →haditanácsa 0036.sz. határozatával (1944.nov.13.) elrendelte a munkaképes m. és n. férfilakosság →deportálását. – A →malenkij robot ürügyén elhurcoltak első gyalogos menetoszlopai nov.18-án indultak el Munkácsról Szolyvára, ahol a savanyúvízforrás feletti dombon az 1940-ben épült lov.tü-laktanyát koncentrációs, ill. gyűjtőtáborrá alakították át. A deportálás irányításában →Sztálin és Berija bm. tudtával és utasítására rész tvett →Petrov vezds., a 4.UF pk-a, Mehlisz vezds., a 4.UF haditanács-tagja, L. I. Brezsnyev ezds. pol. főcsf., N. Sz. Hruscsov, az Ukrán Komm. Párt Központi Bizottságának első titkára, Szerov tbk., a →Smersh pk-a, Fagyejev tbk., a sz. front hátországát biztosító →NKVD-s csapatok pk-a és a közig. érintettjei. Az elhurcolásokat az NKVD és a Smersh alakulatai, vmint Uszta Gyula, Tkankó, Priscsepa partizáncsoportjai hajtották végre. 1944.nov-től 1945.ápr.1-ig (bezárásáig) megközelítőleg 40 ezer férfit hurcoltak a ~-ba, ahol 20-25 ezer főre tehető az elhunytak száma. – A ~ legelső lakói a helybéliek (a 3 gyár m. és n. származású munkásai és mérnökei, az iskola tanárai és korosabb tanulói) voltak. Őket követték a Munkács felől érkezők menetoszlopai. A munkabírók kiválogatása után őket a perecseni gyűjtőtáborba vagy a Szu. →Gulag- és →hadifogolytáborai felé indították gyalogmenetben, esetenként fűtetlen marhavagonokban. Csak töredékük érkezett meg. – A gyárakban végeztetett kíméletlen munka, a hiányos táplálkozás, a meleg ruha és lábbeli hiánya, a téli hidegben fűtetlen nyirkos helyiségek 1944.dec. közepére flekktífusz-járványt okoztak. A halottakat a Galambos felé vezető út melletti tömegsírokba temették. A betegek ellátására az iskolát kórházzá alakították át. A sz. hatóságok a ~-t 1945.ápr. elején bezárták. Kitakarítását, fertőtlenítését a helybéli asszonyokkal és lányokkal végeztették el. Az életben maradt volt lakók 1946 után térhettek haza. A meghurcolt és elhúnyt emberek emlékére 1994.nov.27-én Szolyván <Szvaljava> emlékparkot avattak. ⬩ KIG, 1097.
