Országgyűlés
Országgyűlés: a tv.hozó hatalmat gyakorló testület. A Horthy-kor első időszakában, 1920-ban és 1922-ben egykamarás nemzetgyűlés választására került sor. A nemzetgyűlés átalakítására kétkamarás ~-sé az 1926.nov.11-én elfogadott 1926:XXII.tc. alapján került sor. A →Felsőházból és →Képviselőházból álló ~ 1927. jan.28-án ült össze. A tv.hozó hatalmat a két ház együttesen gyakorolta. Kartális (írott) alkotmány nem lévén, a történelmi hagyományokon alapuló szokásjog és egyes tv-ek határozták meg, mik a kifejezetten tv.hozási tárgyak, amelyekben kizárólag az ~ alkothatott jogszabályokat, vagyis tv-eket. Fontosabb jogosítványai: a költségvetés tételeinek megállapítása, a korm. felhatalmazása (appropriáció) bevételek szedésére és kiadások teljesítésére. Amennyiben ezeket nem sikerült az új, a naptári évvel megegyező költségvetési év kezdetéig elfogadtatni, akkor a →kormány (tv-ben rögzített) felhatalmazást (indemnitás) kaphatott, hogy az államháztartást további 3-4 hónapig az előző évi költségvetés keretei között vezethesse. További jogosítványt jelentett, hogy az államfői hatalmat jelentő →kormányzói jogkört, az ogy. és az önkormányzatok szervezetét és működését, vmint a polg. jogot és az anyagi büntetőjogot csak tv-ek útján lehetett szabályozni. Az ~ ratifikálta a nk. szerződéseket, ill. dönthetett a →hadüzenetről vagy békekötésről. A költségvetési és felhatalmazási tv.javaslatokat a Kh. az egyeztetésre megszabott 30 napos határidő leteltével a Fh. egyetértése nélkül is felterjeszthette a →kormányzóhoz kihirdetés céljából. Az egyéb tv.javaslatokat a Kh. a Fh. egyetértésének hiányában csak 6 hónap után, s kétszeri sikertelen egyeztetés után terjeszthette fel. Az 1937: XXVII.tc. leszűkítette a Kh. önálló felterjesztési jogát a pénzügyi tv.javaslatokra, egyéb tárgyú tv.javaslatok esetében az egyeztetési eljárás kudarcának esetére együttes ülés összehívását rendelte el, ahol vita nélküli titkos szavazással döntötték el, hogy az ~ határozati javaslatának a Kh. vagy a Fh. javaslatát fogadják el. Elvileg az ~ bármely tagja kezdeményezhetett tv.javaslatot, a gyakorlatban azonban ezt csak a korm. tagjai tették meg. – A kormány az ~-nek volt felelős. Az új korm. az ~-ben mutatkozott be, amikor az új me. ismertette a képviselők előtt az új korm.programot. A korm-nak kivételes felhatalmazást adó tv-ek beszámolási kötelezettséget vontak maguk után. Ezek fogadására a két kamara tagjaiból választott ún. országos bizottságokat alakítottak. 1939-től (az appropriáció és az indemnitás kivételével) a tv. javaslatok részletes vitája a bizottságokban, az ált. vita a plénumon zajlott. – Az ~ tagjait mentelmi jog (immunitás) illette meg, amelynek értelmében ellenük büntetőjogi vagy fegyelmi eljárást indítani, őket elővezetni, letartóztatni (tettenérés kivételével) csak az ~ előzetes engedélyével lehetett. – A nyilas éra idején az ~ kitelepült Ny-Mo-ra, majd a →Nagynémet Birodalomba. Ott a II.vh. befejezése után még jogfolytonosnak nyilvánította önmagát (→altöttingi országgyűlés). – Az 1944.dec.21-én megalakult egykamarás →Ideiglenes Nemzetgyűlés szintén magát nyilvánította a m. államiság letéteményesének. ⬩ SP, VGy, 891.
