Csendőrség

Teljes szövegű keresés

Csendőrség (Magyar Királyi Csendőrség): közbiztonsági és belső szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett országos őrtestület. Tev-ét vidéken fejtette ki, városokban a Rendőrség volt illetékes. A közbiztonsági szolgálat az állam-, a köz-, az igazságügyi rendészeti és karhatalmi szolgálatot foglalta magába. A belső szolgálat az őrsökön zajlott és gyakorlatilag megegyezett a Honvédségnél alkalmazottal. A ~ feladata: kijelölt működési területén a személy- és vagyonbiztonság megóvása, a közbéke és a közrend fenntartása, a tv-ek és rendeletek megszegésének megakadályozása, az ezek ellen vétők kinyomozása és az illetékes hatóságoknak való átadása. A ~-et helyi rendészeti ügyekben csak a csendőrfelügyelő és a községi közegek támogatására használhatták fel. A ~ egyenruházata, fe.zete honvédségi volt, kisebb eltérésekkel és a ~ saját jelzéseivel. – Kettős alárendeltségben (BM és HM) működött. Központi vezetésre, országos szervekre és területi alakulatokra tagozódott. Teljes létszáma 12000-ről a II.vh. végéig 14000-re emelkedett, a ti-ek száma a lehetséges 600 helyett 450 körül mozgott. Ebbe az orvosok, a gazdászati ti-ek stb. nem tartoztak bele. A ~ területi szervei a csendőrkerületek, az osztályok, szárnyak, szakaszok, őrsök és különítmények voltak. A legkisebb egység, az őrs (gy., lov. vagy vegyes), létszáma 6-25 fői volt. A csak altisztekből álló őrs élén az őrspk. állt. A szak. élén alhdgy. állt, a szárny-pság-án ált. ti. (fhdgy., szds.). Az o. pság élén zömmel törzsti. állt (őrgy., alez.). A cső.o-ok működési területe ált. megegyezett az adott vm. területével. A kerület (ker.) élén ezds. állt. A cső. ker-ek száma, működési területe és székhelye megegyezett a Honvédség vegyesdandárainak (később honvéd kerületi parancsnokságok) területével. Az 1922-től 1938-ig hét kerületet római számmal és állomáshelyének megjelölésével, az alsóbb szervezeti egységeket csak állomáshelyük feltüntetésével jelölték. A visszacsatolások után 3 új ker-et állítottak fel: Kassán a VIII., Kolozsvárott a IX. és Marosvásárhelyen a X.cső.ker. pság-ot. A tíz ker. a II.vh. végéig működött. A Felvidéken 4 (Kassán, Ungváron, Beregszászon és Máramaros-szigeten), Erdélyben, a kolozsvári ker-ben 5 (Kolozsvárott, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Désen és Zilahon), a marosvásárhelyi ker-ben 5 (Marosvásárhelyen, Besztercén, Csíkszeredán, Sepsiszentgyögyön és Székelykeresztúron), a Délvidéken 2 (Zomborban és Újvidéken) új o. pság-ot létesítettek. – Az első sor-csendőrzászlóaljat (karhatalmi feladatokra) 1942-ben Galántán állították fel (3 pu., 1 kp., 1 k.hk. és 1 neh.fe.szd.). A zlj-at 1944.okt-ben a Csepel-szigeten vetették be először a sz. csapatok ellen (csendőr harccsoportok). Pótzlj-a Galántán 1944.dec. végén 2.zlj-ként alakult meg, 1945.márc. végén kitelepítették, ahol sz. fogságba esett. 1945.jan.1-én bevonuló újoncokból és a visszavonult őrsök legénységéből alakult meg a 3.cső.zlj., amely 1945.febr.28-án vasúti szállítással indult el Galántáról, márc. 1-én érkezett meg a No-i Hildesheimbe, ápr.7-én Itzum községnél am. fogságba esett. – A hadműveleti területen a táb. rendészeti szolgálatot a hm. az 58.200/Eln.szab.szerk.-1942. sz. rendeletével szabályozta, melynek ellátása a táb. csendőrségre, csapatcsendőrségre és hadtáp-cső.zlj-okra hárult. A tábori csendőrséget a ~ hivatásos és tart. állományából állították ki, a csapatcsendőrség a honvéd ezd.pk-ok által kijelölt, közbiztonsági szolgálatra kiképzetlen kat-kból állt. A hadtáp csendőrzászlóalj 4, idősebb korosztályhoz tartozó honvédekből álló szd-ból állt és a hadtest vonatkörletében feladata raktárak, hidak, villanytelepek és vasútvonalak őrzése volt. Ebben a zlj-ban 3 hivatásos cső. ti. volt: a zlj.pk., a nyomozóti. és a csendőrosztag- pk. A 30-40 fős tábori csendőrosztag hivatásos cső-ökből állt, feladatát, szervezetét és működését a Tábori Rendészeti Utasítás szabályozta. 1943-ban Székesfehérvárott olyan alakulatot szerveztek amely a táb. csendőrség kiegészítését látta volna el. Tagjai a cső. megnevezést nem használhatták, egyenruhájuk sem cső. volt. – A cső. ti-eket honvéd ti-ekkel együtt képezték ki, mivel a kiképzés, a kiegészítés, a fegyelmi ügyek tekintetében a HM-nak voltak alárendelve. A kinevezéseket és az áthelyezéseket a bm. egyetértésével a hm. végezte. A szakmai feladatok irányítását, felügyeletét a BM VI/b. és VI/c.o. látta el. A HM-ben a ~ ügyeivel a 20.o. foglalkozott, amelyet cső. ti-ek irányítottak. 1943.jan.1-től a BM-ben a VI/b. és VI/c.o. feladatait a XX.o. vette át, de 1944.okt.15-16-a után ez a tagozódás is megváltozott. – Magyarország német megszállása után, az 1944. ápr.4-i 6.163/1944.sz. BM-rendelet alapján a zsidók gyűjtőtáborokba szállításában, majd deportálásában részt vett a Rendőrség, a Pénzügyőrség, a ~ és a városi, ill. községi előljáróság. Ezt a n. Eichmann-kommandó irányította. A különböző zsidótlanítási szervek összekötője Ferenczy László cső. alez. volt. A táborok őrzését a helyi adottságoktól függően a Rendőrség és a ~ végezte. – A Szálasi-kormány a ~ minden egységét harcba vetette. Az elfoglalt területek őrseiből és alakulataiból újabb zlj-akat szerveztek, amelyeket beékeltek a Honvédség egységei közé, vagy átadtak n. kötelékeknek. Ezek az alakulatok azonban nem képviselték az elnevezésükkel arányban álló kat. erőt, felmorzsolódtak és hadifogságba kerültek. – A ~ felügyelői voltak: Folkusházy Lajos altbgy. (1936. aug.1. – 1938.febr.1.), aki a testület korszerűsítését, a kp-ok használatát és a HM befolyásának csökkentését tartotta fő feladatának; Falta László altbgy. (1938.febr.1. – 1939.aug.1.) a kat. kiképzés fontosságát a terepen tartott megbeszéléseivel hangsúlyozta ki; Nemerey Márton altbgy. (1939.aug.1. – 1942. nov.15.) túlzottan sok kat. tudást követelt, a közbiztonsági szolgálattal nem sokat törődött; Faragho Gábor altbgy. (1942.nov.15. – 1944. okt.16.), 1944.júl.1-től egyben a m.kir. Államrendőrség felügyelője is, hajtatta végre a ~-gel a zsidók öszegyűjtésére és elszállítására vonatkozó rendelkezéseket, majd a kormányzó megbízásából 1944.szept.20-án Moszkvába repült a fe. szünet megkötésére; Temesváry Endre vőrgy. (1944.okt.18-án nevezték ki, 1945.márc.27-én törzsével kitelepült az Au-i Pfarrkirchenbe) am. fogságba esett, 1945.szept.26-án kiadták a m. hatóságoknak, a népbíróság 10 évi börtönbüntetésre ítélte, amit le is töltött. 1944.okt.16-án a kapitulációig Finta József altbgy. a ~ és Rendőrség főfelügyelője, egyben határrendészeti felügyelő, Temesváry vőrgy. az ő alárendeltségébe tartozik. – Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1690/1945.M.E. sz. rendeletének 1.§-ával a ~-et mint testületet és intézményt megszüntette. A ~-ben szolgált személyeket elbocsátották és igazolási eljárás alá vonhatták. Ezt a BM-ben „A volt csendőrségi személyek igazolására alakult különleges igazoló bizottság” végezte. A ~ feladatait a Magyar Államrendőrség vette át a bm. felügyelete alatt. A hadifogságból hazaszállított és az önként hazatelepülő cső-öket a határon letartóztatták, internálták, egy részüket népbíróság elé állították. KIG, 160.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT