Béketapogatódzások
Béketapogatódzások <peace feelers>: a →Kállay-kormány, vmint az →angolbarát magyar politikusok csoportjának kísérletei a NBr-val és az USA-val kötendő különbéke (vagy fe.szünet) megvalósítására. A fogalom ang-ból került át m-ba, tükörfordítással. Az első ~-ra 1942 nyarán került sor semleges országokban. Az →Ullein-Reviczky Antal KÜM-i sajtófőnökkel összeköttetést tartó Gellért Andor stockholmi sajtóattasé kapcsolatot épített ki a londoni KÜM-mal a stockholmi brit követség sajtófigyelő irodája m. referensén, Böhm Vilmoson keresztül. Svájcban kapcsolatot találtak a Népszövetség egykori m. pénzügyi megbízottjával, az am. Royall Tilerrel. 1943 elején Isztambulban talált kapcsolatot →Frey András újságíró, Vály Ferenc jogászprofesszor és →Veress László KÜM-i segédtitkár →Pálóczi-Horváth Györggyel, a brit →Különleges Akciók Szervezete (SOE) isztambuli m. referensével. A brit KÜM kezdetben mindhárom csatornán azt jelezte Bp-nek, hogy „Mo. mindaddig, amíg a szöv-ek ellen harcol [...], nem számíthat sem rokonszenvre, sem kíméletre.” – 1943.febr.7-én érkezett Isztambulba →Szent-Györgyi Albert, aki kapcsolatba lépett brit megbízottakkal és memorandumot juttatott el az ankarai am. követnek. Beszámolt Mo. kül- és bel-pol. helyzetéről, s a liberális-dem. ellenzék nevében felajánlotta szolgálatait mint me-jelölt. A Nobel-díjas tudós nem volt hivatalos delegátus, de küldetéséről a me. és a polg. ellenzék is tudott. Kiutazása egybeesett a brit korm. álláspontjának megváltozásával: immár nem zárkóztak el a →német szövetségi rendszerbe tartozó kisebb országok kapcsolatteremtési kísérletei elől. 1943.márc. elején Stockholmban a KÜM pol.o. helyettes vezetője, →Szegedy-Maszák Aladár a korm. nevében jelentette ki a brit megbízottaknak, hogy ang-am. vagy lengyel (!) csapatok érkezése esetén Mo. nem tanúsít ellenállást, de „makacsul fog küzdeni sz., ro. (!) vagy ju. kat. erők ellen”. 1943.ápr. elején a Bethlen-csoport képviseletében érkezett Genfbe →Barcza György volt londoni m. követ, ill. Ankarába, majd Isztambulba Schrecker Károly. – A ~ felkeltették a brit korm. érdeklődését. Anthony →Eden brit küm. 1943.márc.10-én emlékiratban foglalta össze és juttatta el azokat Washingtonba és Moszkvába. Az am. korm. tamáskodott a Mo. kiválásának lehetőségeit és a liberális-dem. ellenzék korm-ra kerülésének esélyeit illetően. A sz. a háborús felelősség elvéből kiindulva kizárólag az ellenzékkel történő korlátozott kapcsolatfelvételt tartotta elképzelhetőnek, az Eden-memorandumban kifejtett konföderációs elképzeléseket pedig sz-ellenesnek vélte. – →Mussolini bukását követően Szegedy-Maszák Gellérten keresztül kérte a szöv-ek állásfoglalását: mit tehet Mo. az adott helyzetben. Ugyanekkor Barczán keresztül azt a tanácsot kapta Bp., hogy Mo. Ol-gal egy időben deklarálja kilépését a háborúból. A m. korm. ezt nem látta reálisnak, de Isztambulba küldte Veresst, aki tudatta a brit megbízottakkal, hogy a m. korm. hajlandó a kapitulációra akkor, ha a szöv. csapatok elérik az országot, hogy a →Honvédség meg fogja védeni az országot a n-ekkel szemben, s hogy a m. rep.tereket és kat. berendezéseket a szöv-ek rendelkezésére bocsátják. Veress magát egy, a me-ből, a bm-ből, a VKF-ből és a KÜM sajtófőnökéből álló, a →kormányzó támogatását élvező csoport képviselőjeként mutatta be. Veress és →Újváry Dezső isztambuli m. konzul 1943. aug.20-án találkozott John Sterndale-Bennett-tel, az ankarai brit követség diplomatájával. A m. kezdeményezésre, amit a londoni KÜM a brit vk-ral is véleményeztetett, szept.2-án kelt válaszában kérte a meghatalmazásokat és magasabb szintű diplomáciai csatornák igénybevételét, a feltétel nélküli kapituláció nyilvános bejelentését, ennek hiányában a szándék bizonyítását a No-gal való együttműködés megszakításával és a Mo-i n. tev. szabotálásával. Egyidejűleg London tájékoztatta a két szöv. fővárost is. Szept.9-én késő este Isztambulban Veress átvette a brit korm. hivatalos válaszát. Az előzetes fegyverszüneti feltételeknek megfelelő okmány előírta a feltétel nélküli m. kapituláció megfelelő időpontban (!) történő bejelentését, a 2-i válaszban foglaltakat és egy m. kat. kiküldött fogadásának készségét. A m. korm. okt.10-én lisszaboni követe útján jelezte a →magyar fegyverszünet (1943) elfogadását. A feltételek kiegészítéseként Bp-en működni kezdett egy ang. rádiókészülék, amit Veress csempészett haza. A kiegészítés előírta egy szöv. kat. misszió (→Duke-csoport) fogadását is Bp-en. 1944.febr. végén Veress ismét Isztambulba érkezett az első olyan ajánlattal, amely szerint a m. korm. hajlandó kapcsolatba lépni a Szu-val. Ennek értelmében a K-i fronton lévő m. csapatok kapitulálhatnak a sz. fél előtt, vmint a m. korm. hajlandó élelem- és egyéb szükségleteiben támogatni a →Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereget. Ezek kivitelezését azonban lehetetlenné tette →Magyarország német megszállása. – Aug.11-én NBr. új, Mo-nak szóló fe.szüneti feltételek kidolgozását kezdeményezte az →Európai Konzultatív Tanácsban. Egy hónap múlva a m. pol. vezetés megkezdte a háborúból való →kiugrási kísérlet előkészítését. ⬩ RI, 80.
