Barbarossa-terv
Barbarossa-terv <Fall Barbarossa>: a n. fe. erők hadászati terve a →Szovjetunió lerohanására. Eredeti →fedőneve Fritz, ezt változtatják 1940.dec.16-án Rőtszakállú Frigyes n-római császár után ~-re. →Hitler még az angliai légi csata előtt, 1940 nyarán elhatározta, hogy az angolok kiszorítása után a kontinensről az egyetlen megmaradt kontinentális hatalom, egyben fő ideológiai ellenfele, a Szu. ellen fordul. Ebben NBr. megtörésének és Japán megerősítésének eszközét is látta. Az 1940.nov.12-13-i berlini →Hitler-Molotov találkozón Hitler sikertelen kísérletet tett a Szu. bevonására a →Háromhatalmi Egyezménybe. A korábban elrendelt kat. előkészületeket Hitler parancsára Molotov érkezésekor sem állították le. – 1940.dec.18-án Hitler aláírta a ~-t, 1941.márc.22-én annak módosított változatát. A →balkáni hadművelet miatt az eredetileg máj.15-re kitűzött időpontot a felvonulásra és a tád. előkészületeinek befejezésére ápr.30-án jún.22-re halasztotta. A ~ hdm. terveit Karl Marcks vőrgy. dolgozta ki, az előkészítő törzset Friedrich von Paulus altbgy. vezette. Egy hadjárattal, három hadászati irányban tervezték elfoglalni a Szu. európai területeinek jelentős részét. A ~ szerint a Közép Hadseregcsoport (50 ho.) mérte a főcsapást Szmolenszk – Moszkva irányába. Az Észak Hadseregcsoport (29 ho.) Pszkov – Leningrád irányába támadott, e csoportosításhoz tartoztak a Finnország területén lévő n. és finn hds-ek is (további 20 ho.). A Dél Hadseregcsoport (57 ho.) részben Ro. területéről kiindulva, állományában n. és ro. erőkkel, Zsitomir – Kijev – Rosztov irányába támadott. A ~ a közelebbi hadászati célt a Nyugati-Dvina és a Dnyeper vonalának elérésében, a sz. főerők megsemmisítésében és a mozgósítás megakadályozásában határozta meg. További hadászati feladatként Leningrád, Moszkva, Kijev és a Donyec-medence menetből való birtokbavételét, majd az Arhangelszk – Volga – Asztrahány vonal elérését rögzítette. Az urali nyersanyag- és hadiipari körzeteket légierővel tervezték lerombolni. – Finnország részvételéről a tárgyalások ápr.30-án kezdődtek el, Ro-éról máj. elején. Febr.3-án Hitler elvetette a m. részvételt. Máj. 27-29-én a n. kat. vezetés kérte Mo-ot a m-sz. határvédelem megerősítésére. Bulgária bevonását ugyancsak elvetették. Japán, amellyel Hitler márc.5-én szoros kat. együttműködés kialakításáról rendelkezett, ápr.13-án kölcsönös semlegességi szerződést kötött a Szu-val, a császári tanács pedig júl.2-án az →angolszász hatalmakkal szembeni ázsiai és csendes-óceáni terjeszkedésről döntött a Szu. megtámadása helyett. ⬩ RI, SzA, 67.
