Árpád-vonal
Árpád-vonal: az ÉK-i Kárpátok hágóit lezáró erődítések legbelső, nem összefüggő védelmi vonala. A folyóvölgyekben futó út- és vasútvonalakat zárta le a nagyobb településeknél. Műszakilag megerősített támpontok, fa-, föld- és betonerődök, a völgyekben út és mű. zárak alkották. Fontosabb támpontjai: a Tatár-hágó felől a Fekete-Tisza völgyében Körösmező <Jaszinya>, Tiszaborkút <Kvaszi>, Rahó <Rahov>; a Tarac-folyó völgyében Királymező <Usztycsorna>, majd erődítések a Tiszáig; a Toronyi-hágón át a Husztra <Chust> vezető úton Ökörmező <Mezsgorje>; a Vereckei-hágón át a Munkács <Mukačevo> felé vezető völgyben Volóc <Volovec>; az Uzsoki-hágó felől az Ung völgyében Fenyves-völgy <Sztavnoje>. – Létesítése →Kárpátalján az 1939. évi, →Észak-Erdélyben és a →Székely-földön az 1940. évi →visszacsatolásokat követően kezdődött, s 1944 nyaráig tartott, a →magyarországi harcok kezdetéig. DNy-on a →Székely határőrség, középen a IX.m.hdt. (1944. aug.30-tól →2.magyar hadsereg) és a Moldvából visszavonuló 8.n.hds., ÉNy-on az →1.ma gyar hadsereg védte. Az országhatáron, az ~ →biztosítási öveként építették ki a →Szent László-állást, a Kárpátok előterében, Galíciában a →Hunyadi-állást. ⬩ RI, SJ, 41.
Harckocsiakasztók Alsóverecke közelében
