ördög

Teljes szövegű keresés

ördög: alakja a magyar népi hitvilágban közismert volt, de a hozzá fűződő képzetek heterogének, 1. Ismertek voltak a keresztény egyház, antik és ókori keleti démonhittel is genetikus kapcsolatban álló és az idők folyamán sokat változott ördögének bizonyos vonásai, és ezzel összefüggésben az ördög különböző korú ábrázolásaiból ismert külső ismertetőjegyek (pata, vasvilla, kénköves bűz stb.). Az előírásokat és tilalmakat ( tilalom) be nem tartók ördöggel való fenyegetése is részint egyházi hatásra vezethető vissza. – 2. Nagy hatása volt a parasztságra annak a ténynek, hogy a papság hitt az ördögben és harcolt ellene, valamint annak az egyházi eredetű általánosításnak, hogy minden rossz az ördög műve. 16–17. sz.-i egyházi források szerint minden, ami komolytalan, világi, „az ördög sugallata” (így pl. a farsangi, fonóbeli maskarák); ill. mindenfajta mágikus eljárás, amelyet a néphit egyébként különböző természetfeletti lényeknek, természetfeletti erejű személyeknek tulajdonított, az egyház szerint az ördög műve volt, ill. e lények az ördög szövetségesei voltak. (A néphit ilyen ördögközpontúvá tételére legjobb példa Bornemisza Péter 1578-ban megjelent Ördögi Kisírtetek c. műve.) – 3. Hasonló általánosító folyamat a paraszti hitvilágban is végbement, a személytelen, meg nem határozott ártó lényhez kapcsolódó rontás fogalmának ördögként való konkretizálása során. Ezenkívül bizonyos, régen közismert rosszindulatú lények a hitvilágból való kihalásuk folyamán az ördögre cserélődtek fel. E folyamatok eredményeképpen sok helyütt a keresztúton, temetőben nem általában rontástól és nem boszorkánytól, hanem az ördögtől féltek; a kereszteletlen gyereket a meghatározatlan rosszak vagy a boszorkány helyett az ördög is kicserélhette; a tehenet az ördög is megronthatta, a sok helyen már elhomályosult Luca asszony ( Luca napja) vagy kedd asszonya helyett az ördög büntette a Lucakor vagy kedden fonókat; a forgószélben nem a garabonciás, hanem az ördög jelent meg stb. Bizonyos szerepkörökben állandósult is az ördög elnevezés: pl. a lidérc néhol lucifer vagy ördög néven ismert, ördög mint kincsőrző szellem ( kincs), ördög mint segítő szellem ( tudós kocsis), és az ördög mint törpe. Mindezeknek az alakoknak azonban az elnevezésen túl semmiféle kapcsolatuk nincs a keresztény egyház ördögével. A fentiek ellenére a rontó lények boszorkányként való, mai napig tartó általánosodása mellett az ördög aránylag kis teret hódított. – 4. Feltehetően elsődlegesen kapcsolódtak az ördög alakjához a boszorkányhit ördögre utaló motívumai (szövetségkötés, közösülés az ördöggel, ördög pecsétje stb.), e vonások azonban valószínűleg csak a boszorkányperekkel kerültek Ny-Európából a történeti magyar anyagba, de nem honosodtak meg a paraszti hitvilágban. – 5. Az ördöggel kapcsolatos, rontásra vonatkozó elképzelések és rontáselhárító ( rontás elhárítása) eljárások általában megegyeznek – a fent leírt okok miatt – a minden fajta ártó lény elleni védekezés motívumaival. Az egyházi ördögűző gyakorlat nagy hatással volt a népi hitvilágra, de az onnan kölcsönzött gesztus-, szöveg- és eszközanyagot nemcsak az ördög, hanem mindenfajta rontás ellen használták. Mindezek a tényezők együttesen eredményezték, hogy bár az ördög fogalma minden bizonnyal régóta intenzíven él a magyar paraszti hitvilágban, nincs sajátos és egységes magyar ördöghiedelemkör. A lényegében a késő középkorban kialakult ördögfogalom Európa-szerte nagyjából hasonló vonásokat mutat: mégis igen sok az eltérés is, a helyi hiedelemvilág eltérő vonásai, valamint az egyházi hagyományok térbeli és időbeli különbségeinek, változásainak következtében. Az európai és magyar ördögfogalom sokrétűségére vall a mondában, mesében és a népi színjátszásban kapott nagy szerepe. ( még: tudós ördögei) – Irod. Röhrich, L.: Az ördög alakja a népköltészetben (Ethn., 1966).

Ördögökkel táncoló boszorkányok a „boszorkányszombaton” Metszet Kömlei János: Szükséges segítő könyv c. munkájából (Pest, 1790)
Pócs Éva

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT