magyar verbunk

Teljes szövegű keresés

magyar verbunk: elsősorban bemutató jellegű szóló verbunk Szatmárban. Állandó kísérőzenéje az azonos nevű hangszeres verbunk dallam. Az Ecsedi-láp környékén a tánctudás legmagasabb fokát jelentő, mérsékelt tempójú magyar verbunk a történeti források által is jellemzett fokozatosság elvét őrzi, s a bevezető bokázót, lengetőt követik a dinamikusabb mozgások. A „rézhúron” játszott bevezető részben jelentős szerepe volt korábban a sarkantyú pengetésének. Főbb motívumai (az andalgó, hátravágó, hegyező, kisharang, nagyharang stb.), valamint a csapásolás, a csárdás és a magyar szóló néven ismert táncok a múlt századi műtánchoz fűződő rokonságát is jelzik. A feszes tempójú, ünnepélyes előadást átszövő csapongó fordulatok, játékos elemek alapján a romantikus verbunk-stílus megtestesítőjének tekinthetjük a magyar verbunkot. Összefogódzás nélkül vagy kézfogással járt páros változatai a múlt századi magyar kettőssel rokon vonásokra és a csárdás történetében is szerepet játszó tánctípusra utalnak. ( még: csalogatás, népies műtáncok, páros táncok, tánctörténeti rétegek) – Irod. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Szentpál Olga: A csárdás. A magyar nemzeti társastánc a XIX. század első felében (Bp., 1954); Pesovár Ferenc: Táncmesterek a szatmári falvakban (Tánctud. Tanulm., 1959–60, Bp., 1960); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–III., Bp., 1970); Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai (Bp., 1972).

Magyar verbunk táncírása
Pesovár Ernő

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages