mágikus-mitikus ballada
mágikus-mitikus ballada: 1. elsősorban természetfeletti elemeken alapuló → ballada, amely valamilyen emberfeletti lényt (boszorkány, erdei vagy vízi lény, sárkány, ördög, halott stb.) szerepeltet vagy valamilyen természetfeletti jelenséggel kapcsolatos eseményt mond el. Jellegzetes és igen archaikus mágikus-mitikus ballada a Nap és Hold házasságáról, ill. a Nap vagy Hold jegyest választó ifjú tragikus szerelméről szóló ballada (délszláv, román, bolgár, ukrán népköltészetből ismert). A magyar folklórban ilyen mágikus-mitikus ballada nincs. Csak motívumok találhatók pl. a → megölt havasi pásztor balladában. A középkori balladaköltészetben ismert volt a természetfeletti hőssel, sárkánnyal, sátánnal küzdő vitéz (→ Szent György), amelynek ma csak nyomait találhatjuk a folklóralkotásokban (cseh, szerb, szlovák, délszláv, komi, ukrán, kaukázusi stb. népköltészetben). A → boszorkány, az → erdei lények (tündér, manó) az É-európai népköltészetben (angol, skót, dán, svéd, norvég, német) a mágikus-mitikus balladából ismertek. – A magyar népköltészetben csak mágikus-mitikus balladaelemek, ill. azok szimbólumai találhatók, mint pl. a → Csudahalott, → Kőműves Kelemenné balladában. – 2. A szélesebben értelmezett mágikus-mitikus balladák közé tartoznak a megszólaló, ill. a → visszajáró halottat szerepeltető balladák. A megszólaló halott elsősorban a megölt legény (→ strófaismétlő ballada) balladában uralkodó motívum, de előfordul egyéb szövegkörnyezetben, pl. a → halálra táncoltatott lány, → Három árva, → Kádár Kata stb. balladában. A hazajáró halott mágikus-mitikus balladatéma kétféle balladatípusban található meg: a → halott vőlegény és halott testvér c. balladában. (Ez utóbbiban a legidősebb testvér addig nem tud sírjában nyugodni, amíg idegenbe férjhez adott húgát anyjához vissza nem viszi.) – 3. A természetfölötti lény által büntetett ember és az előre megjövendölt sors témakörű balladák a mágikus-mitikus ballada alcsoportjai. A magyar népköltészetben A megátkozott lány, ill. az önmagára átkot mondó, halált kívánó lány (→ eladott lány) tartalmaz ilyen elemeket. A mágikus-mitikus elemek a magyar balladában mindig valamilyen összetett konfliktus mellett szerepelnek, jelentésük csak a ballada egészének értelmezésében lehet teljes. – Irod. Brednich, V.: Typenindex der europäischen Volksballaden (Berlin, 1969).
Kriza Ildikó
