cselédláda, juhászláda, pásztorláda, summásláda
cselédláda, juhászláda, pásztorláda, summásláda: a cseléd, a pásztor, ill. a summás ruhaneműjének, féltettebb használati tárgyainak vagy az élelmiszer tartására szolgáló (kenyeres- vagy eleségesláda), a menyasszonyi kelengyeládával azonos felépítésű láda, → ácsolt láda. Lehetett egykori megkopott menyasszonyi láda, elsősorban pásztoroknál, summásoknál. A cselédnek állt fiút lehetőleg új cselédládával engedték el a háztól, különös tekintettel az előre látható gyakori költözésekre és a családalapítás után benne szállítandó tárgyak nagyobb számára, ami a méretet is befolyásolta. Az asztalos az új ládára ráírta a tulajdonos nevét s többnyire a készítés évét is. Az első eleve erre a célra készült mo.-i pásztorládát a 19. sz. első feléből ismerjük, cselédládát a 19. sz. második feléből. Ezek a 19. sz.-ban általában a menyasszonyi ládának megfelelően virággal díszítettek, és csak a kisebb, szegényesebb példányokon tölti be egyedül az egyszerűen keretezett név a láda elejét. A 20. sz.-ban az új ládákon a díszítés elmaradt, a felirat is mind igénytelenebb, különösen a gyakran házilag összeütött summásládákon. – Irod. ifj. Kodolányi János–Fél Edit: A Néprajzi Múzeum 1965. évi tárgygyűjtése (Népr., Ért., 1966); ifj. Kodolányi János–K. Csilléry Klára: A Néprajzi Múzeum 1963–64. évi tárgygyűjtése (Népr. Ért., 1967); K. Csilléry Klára: A bútor- és világítóeszköz-gyűjtemény gyarapodása (Népr. Ért., 1970).
1. Cselédláda pásztorember számára (1884. Fadd, Tolna m.) Bp. Néprajzi Múzeum
2. Summásláda (1920-a évek, felirata: „Kiss Annuska, Parád”) Bp. Néprajzi Múzeum
3. Cselédláda családos ember számára, felirata: „Benkői József, 1866”. (Készítőhely: Fadd, használat helye: Cece, Fejér m.) Bp. Néprajzi Múzeum
4. Summásláda [1920-as évek, Mátraalmás (volt Szuhahuta), Nógrád m.] Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
