belterjes gazdálkodás, intenzív gazdálkodás

Teljes szövegű keresés

belterjes gazdálkodás, intenzív gazdálkodás: a külterjes gazdálkodással szemben olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez. A belterjesség tehát a mezőgazdaságnak a föld-ráfordítás-hozam hármas összefüggéséből eredő tulajdonsága. A belterjesség-külterjesség fogalmának mai jelentése az ipari forradalom idején alakult ki Ny-Európában. Az ipari fejlődés és a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése tette szükségessé a termelés bővítésének beható vizsgálatát. A lat. tendere (kiterjeszt) igéből származó intenzív és extenzív szóalakok minden európai nyelvben megtalálhatók. Magyar megfelelői, a belterjes és külterjes kifejezések a 19. sz. közepén, a nyelvújítás során keletkeztek. Mindkét terminus használható egy-egy terület vagy történeti korszak mezőgazdasági termelésének, valamely termelési ág technológiájának, növénykultúrák, állattenyésztési módok stb. jellemzésére. A két fogalom egyike sem rendelkezik abszolút tartalommal, ugyanaz a termelési folyamat vagy eljárás egyik helyen vagy korszakban belterjesnek, másutt vagy máskor külterjesnek minősülhet. Ugyanakkor mindkét típusú gazdálkodás lehet eredményesebb vagy kevésbé eseményes, alacsonyabb vagy fejlettebb színvonalú. A mezőgazdasági termelés történetében a termelés bővítésének intenzív, extenzív módja egyaránt előfordul, s rendszerint egymás mellett, ill. egymással váltakozva érvényesülnek. A belterjesség-külterjesség kifejezéseket a köznyelv és szinte valamennyi diszciplína használja, de más és más tartalommal. – Irod. Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan (I., Magyar-Óvár, 1901); Erdei Ferenc–Csete László–Márton János: A mezőgazdaság belterjessége (Bp., 1962); Erdei Ferenc: A belterjességi fogalom közgazdasági-agrárgazdasági értelmezése (Ethn., 1970).
Török Katalin

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT