Virág Mihály,
Virág Mihály,
theologiai doktor, pécsi kanonok, V. Mihály és Fodor Katalin fia, szül. 1806. jan. 3. Tászáron (Somogym.); atyját három éves korában elvesztvén, anyjával Kaposvárra költözött, hol a gymnasiumot végezte s a bölcseleti osztályt Zágrábban hallgatta; 1821. szept. 5. a pécsi növendékpapok közé vétetett föl; theologiai tanulmányait Pécsett és a pesti központi papnevelőben 1827. végezte. 1828. febr. diaconus lelkész lett Mohácson és márcz. 1. a püspöki udvarba hivatott; 1829. jan. 6. fölszenteltetett, febr. 11. pedig a pesti egyetemen theologiai doktori oklevelet nyert; márcz. Pécsváradra küldték káplánnak, innét 1831. Pécsre rendeltetett theologiai tanárnak; 1833-tól az egyház-történetet és a canonjogot adta elő. 1835. ápr. könyvtárnok, 1846. szentszéki ülnök, 1841. júl. 2. paksi plébános lett; innét 1850. Kővágó-Szőllősre helyeztetett át. 1851 őszszel kanonok és a seminarium rektora, 1860. bolyi apát, majd tolnai főesperes, a pécsi hittani kar igazgatója lett. Meghalt 1867. aug. 19. Pécsett.
Munkái:
1. Assertiones ex universa theologia. Pestini, 1829.
2. A nagy pap és nagy hazafi példányképe. Halotti beszéd... Scitovszky János esztergomi érsekprímás gyászünnepélye alkalmára 1866. nov. 27. Pécs. 1866.
M. Sion 1867. 720., 1892. 714. l.
Brüsztle, Recensio III. 438. l.
Petrik Bibliogr. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
