Virág Benedek,
Virág Benedek,
pálos szerzetes, később világi pap, szül. 1754. Dióskálon (Zalam.); gyermekéveit Nagy-Bajomban (Somogym.) töltötte; 13 éves korában Nagy-Kanizsán a piaristáknál kezdette a gymnasiumot, 1772. a rhetorikai osztályba Pestre ment. 1775-ben Pesten a Pálos-rendbe lépett; bölcseleti és theologiai tanulmányait u. ott és Pécsett fejezte be. Fölszenteltetése után Székesfejérvárt kezdett tanítani. Mikor József császár 1785-ben a rendet feloszlatta, V. a székesfejérvári egyházmegye világi papságába vétetett fel s megmaradhatott tanári állásában. 1794. megvált állásától és Pestre költözött, hol a Batthyány grófi családnál nevelősködött; azonban betegsége miatt lemondott nevelői állásáról és Budán húzódott meg s ott élt abból a 300 váltóforintból, melyet a vallásalapból kapott nyugdíj fejében; e csekély jövedelmét leapasztotta később a devalvatio és csak a 20-as években javította meg a nádor néhány száz forinttal. Segítséget csak igen jó barátaitól és írótársaitól fogadott el, azt is csak úgy lopták hozzája (mint tüzifát sat.). Az 1810. budai tűzvész attól a csekélységtől is megfosztá, a mije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. Fölkeresték a Pestre jövő írók: Kazinczy, Berzsenyi és a pesti írók: Vitkovics, Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Bajza, Toldy, Vörösmarty sat. Meghalt 1830. jan. 30. Budán. Lakóházát a főváros 1880. szept. 23. emléktáblával jelölte meg. Fehérmárvány-emléke Ferenczy Istvántól a pesti belvárosi templom egyik kápolnájában van.
Mint pécsi theologus levelezett a szintén paulinus Ányossal és miután latin verseket már előbb is írt, írt magyar ódákat és hexameteres verseket a M. Múzeumba (1788–92) és az Orpheusba (1790); Kazinczyhoz írt 27 levele van a Kazinczy Ferenc Levelezése cz. gyűjtemény IV–XI. köteteiben.
Munkái:
1. A székes fejér-vármegyebéli nemességhez, mikor a magyar korona őrizésére Budára menne Apr. 14. napján 1790. Buda. (Költemény. Névtelenül.)
2. Tekéntetes nemes Székes Fejér Vármegye öröm-ünnepére írt versek. Aprilis13., 14. napj. 1790. Pest. (Névtelenül.)
3. Carmen Seren. reg. principi Josepho Hungariae locumtenenti sacrum 1795. Buda. (Végén: Sándor Leopold Királyi herczeg palatinus emlékezete versekben.)
4. Ének a hazafiakhoz. Pest, 1797.
5. Ad nobiles e castris reduces. Hely és év n.
7. Virág Benedek munkái. Pest, 1799. (Magyar Minerva III. k.)
8. Öröm ének. Hely n. (1800. József nádor és nejének Alexandrának Budára érkezése.)
9. Békesség óhajtás. Hely n. 1801. (Költemény.)
10. Horátzius Poetikája. Pest, 1801.
11. Lélius, vagy M. T. Cicerónak beszélgetése a barátságról. Magyarázta. U. ott, 1802.
12. Ft. Dományi Márknak, midőn a kegyesiskolákbéli szerzet őket provinciálisának választotta 1802. szept. 26. Hely n. (Költemény.)
13. Carmen Ill. ac Rev. Dno Francisco Miklósi Magno Varadinensium episcopo sacrum. Pestini, 1803.
14. Az üdősb Kátó vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről. Magyarázta. U. ott, 1803.
15. Négy predikátzio az anyaszentegyház négy evangelistáinak ünnepeire és: A Salve Regina magyarázattya. U. ott, 1803. Telegdi Miklós munkáiból.
16. Magyar poeták kik római mértékre írtak 1540–1780. U. ott, 1804.
17. Különös letzke a Szüz Mária képéről a magyar aranyon. Miller Jakab Ferdinand után írta. U. ott, 1804.
18. II. András arany bullája 1222. Kiadta magyarul. U. ott, 1805.
19. Négy prédikáczió. U. ott, 1805.
20. Két elmélkedés Fleury Klaudius apátúr egyházi historiájából. Buda, 1806.
21. A hetedik elmélkedés Fleury K. úrnak egyházi historiájából, az egyházi törvényhatóságokról. Pest, 1808.
22. Magyar századok IX–XIII. Buda, 1808. Rézmetszettel. (2. kiadás. U. ott, 1811.)
23. Jegyzetek a Magyar Beszédnek részeire. Buda, 1810.
24. Poemák. U. ott, 1811. (Ism. Annalen der Literatur. Wien, 1811. III. 322. 1.)
25. Memoria Exc. III. ac Rev. Dni Nicolai Milassin secundi apud Alba-Regalenses episcopi anni 1811. die 2. Juli mortui. Budae, 1811.
26. Baróti Szabó Dávidnak 1812. decz. 30. Hely n. (Költemény.)
27. Antionio Dréta abbati de Pilis et Szántó creato 1812. Weszprimii. (Költemény.)
28. Thalia. Pest, 1813. (Költemények.)
29. Euridice. U. ott, 1814. (Költemények.)
30. Döme Károlynak Metastasioból tett fordításaira 1815. okt. 25. Buda. (Költemények.)
31. Q. Horatius Flaccus levelei. Ford. Buda, 1815.
32. Költemények. U. ott, 1816.
33. Hunyadi László. Tragédia három játékban. U. ott, 1817. Rézmetszettel. (Bessenyei György tragédiájának versbe szedése.)
34. Poesia. U. ott, 1817.
35. Költemények hatos jambusokban Phaedrusként. U. ott, 1817.
36. Epodusok Horatiusból. Ford. U. ott, 1817.
37. Költemények Phaedrusként két szerzelékkel. U. ott, 1819.
38. Carmen alcaicum. (Az utolsó lapon: Illustr. ac. Rev. Dno Joanni Ladislao Pyrker de Felső-Eőr-Scepusiensium episcopo etc. 1819.) U. ott.
39. Magyar prosodia és magyar irás, vagy inkább ezen két tárgyról rövid észrevételek. U. ott, 1820.
40. Szatirák Horatiusból. U. ott, 1820.
41. Poetai munkák. Pest, 1822. Két könyv. (2. bőv. kiadás.)
42. Q. Horatius ódái. Ford. Buda, 1824. (Bpest, 1873., 1876. és 1903. Római Remekírók 14., 15.)
43. Magyar lant. Buda, 1825. Három füzet.
44. Magyar századai és poétai munkái. 3. kiadás. Kiadta Toldy Ferencz. Pest, 1862–63. Öt kötet.
45. Válogatott költeményei. Bevezette és jegyzetekkel kísérte Zlinszky Aladár. Bpest, év n. (Magyar Könyvtár 115.)
46. Élete és költészete. Szemelvényekkel. Egybeállította s magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátta Bán Aladár. Bpest, 1904.
Arczképe: Olajfestés (Döbrentei Gábor hagyta a M. tud. Akadémiának); rézmetszet Passinitől a Tudományos Gyűjtemény 1818. évf.-ban és a Hazai Vándor cz. naptárban (1838); kőnyomat, nyomt. Rohn és Grund Pesten 1864. (Arany Koszorújában.)
Kis János Emlékezései 1791. I. 93., 95. l.
Gemeinnützige Blätter 1817. 44., 1831. 16. sz.
Wiener Allg. Theater-Zeitung 1819. 25. sz.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1830. I. 8. sz.
M. Kurir 1830. I. 10. sz.
Honművész 1836.. 70. sz. (Emlékrajzzal.)
Rajzolatok 1837. 46., 47. sz. arczk. (Garay.)
Pesti Napló 1854. 1143. sz., 1862. 261. sz. (Jámbor Pál.)
Vasárnapi Ujság 1857. 32. sz. arczk., 1880. 37. sz. lakháza, síremléke és arczk.
M. Irók Arczképei. Pest, I. 1858. 126. 1. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 515. l.
Toldy Ferenc, M. Irodalom története. pest, 1865. 129., 194., 264. l. Költészet története 370., 458. l. és Összes munkái III., VII.
Budapesti Közlöny 1868. 2. sz. (Szarvas G.)
Reform 1870. 329. sz.
Figyelő II–XXVI.
Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma. Pozsony, 1873. 47. l.
M. Állam 1877. 214. sz. (Csaplár B.)
A Hon 1879. 282. sz.
Zsilinszky Mihály, V. mint történetíró. Bpest, 1880.
Egyetértés 1880. 253., 255. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1880. 3. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1880. 1., 209. sz.
Nemzet 1884. 129. sz. (Kiadatlan epigrammja.)
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.
M. Helikon I. oszt. 1. kötet.
Kiszlingstein Könyvészete.
Takáts Sándor, Péteri Takáts. Bpest, 1890. 101., 103., 105., 106., 109. I.
A cisztercirendi pécsi főgymnasium Értesítője 1881. (Szalay Alfréd, V. mint költő és történetíró.)
Irodalomtörténeti Közlemények 1893., 1894., 1896., 1902., 1903., 1907., 1908.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 882.
Kaposvári áll. főgymnasium Értesítője 1893. (Végh Endre.)
Kisújszállási ref. főgymnasium Értesítője 1895. (Szeremley Barna.)
Egyetemes Philol. Közlöny 1896., 1898.
Székely Lapok 1898. 88. sz.
Garzó Béla, V. élete és Irodalmi működése. Kecskemét, 1900.
Ethnographia 1902.
Lauschmann Gyula, V. és Ányos viszonya Székesfehérvárhoz. Székesfehérvár, 1905. (Különnyomat.)
Kath. Szemle 1910.
Budapesti Hirlap 1910. 210. sz.
