Teleki József gróf (széki)
Teleki József gróf (széki)
Erdély volt kormányzója, a m. tudom. Akadémia elnöke, előbbinek unokája, s T. László septemvir és Teleki Mária grófnőnek fia, szül. 1790. okt. 24. Pesten; első tudományos kiképeztetését atyja körében nyerte; azután Kolozsvárt folytatta az ottani ref. főiskolában. 1806. a pesti egyetemre jött. A jogi tanulmányok bevégzése után két évig Pest vármegyénél volt törvényes gyakorlaton mint aljegyző, más két évig pedig 1810-től kezdve a m. kir. budai helytartó-tanácsnál közigazgatási gyakorlaton mint fogalmazó. 1812. külföldre ment ismereteit kibővíteni; a göttingai egyetemen két évig tanult, azután beutazta Németországot, Hollandiát, Svájczot és Észak-Olaszországot. 1815. visszatérve, ismét elfoglalta hivatalos helyét s most már gyorsan emelkedett: 1818. kir. helytartósági titoknok, 1824. a kir. tábla bárója és birója, 1827. csanádi főispán s a rendszeres munkálatok kidolgozására kinevezett országos bizottság tagja, 1830. szabolcsi főispán, 1832. a bécsi udvari magyar kanczelláriánál előadó tanácsos lett. Hitsorsosai bizalma már 1818. a pesti ref. egyházmegye algondnokává s 1824. a tiszamelléki egyházkerület és a sárospataki kollegium főgondnokává választotta. 1827. a m. tud. Akadémia felállítása elhatároztatván, ő legtöbb részt vett az azt előkészítő munkálatokban; a nádor főherczeg mint pártfogó által az Akadémia tervének kidolgozására megbízott választmány elnökévé, 1830. nov. 17. az alapítók által az akadémiai igazgató tanács tagjává, a megalakult igazgató tanács által pedig előlülővé (az Akadémia első elnökévé) választatott, mely tisztet haláláig viselte; (tiszteleti taggá 1838. szept. 7 lett). Az 1840. országgyűlés koronaőrré választotta, 1842. pedig Erdély kormányzósága, mint a polgári kitüntetés legmagasb foka ruháztatott reá. T. mindent összevéve Akadémiánk legnagyobb alapítója s jóltevője nemcsak szellemi, de anyagi tekintetben is. Az alapítók sorában: 1826. T. és testvérei 10,000 koronával, T. maga 1834., 1855. 98,240 koronával van bejegyezve. Családjával együtt 24,000 kötetre menő könyvtárát adta a még akkor segédeszközök nélkül levő szegény Akadémiának s ezzel vetette meg az akadémiai nagy könyvtár alapját, melyhez azután a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt és a ritkaságokban dús Veszerle-féle gyűjteményét is csatolta és ebben három Korvin-codexet, melyek közt van Carbo Lajos ekkorig ismeretlen műve: De laudibus Regis Mathiae. (A Péczely József komáromi rf. lelkész és író halála után ennek könyvtárát is megvette). 5000 frtot alapított könyvtárnoki hivatal létesítésére s 2000 frtot az éremtár növelésére. Végre pedig végintézkedésében saját kézi könyvtárát és a Hunyadiak kora cz. 12 kötetes nagy művét, a megjelent kötetek 1000 példányának egész jövedelmét, mintegy 25,000 frtot, a m. tud. Akadémiának ajándékozta történeti czélra, hogy t. i.: a bejövendő pénz tőkésíttetvén, annak felerésze után a kamatok egyhatoda az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék, a többi öt hatoda a könyvtár növelésére fordítassék, fele pedig a történet-tudományi osztály rendelkezésére bocsáttassék. A nagy ember 1848 után sokat szenvedett; életerejét gyilkos nyavalya törte meg s a hazafi lelkét a nehéz idők súlya fájdalmakkal borította el. Amazok ellen a szakadatlan tudományos munkában keresett enyhülést, ezekkel szemben az erős hit vigasztalta, hogy a magyar az idők keserű látogatásai alatt is hű marad magához s a törvény és igazság végre is győzni fog. Meghalt 1855. febr. 15. Pesten. A m. t. Akadémiában azon év febr. 26. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet.
Olajban festett arczképe és márvány mellszobra a m. t. Akadémiában látható; aczélmetszetű, rajz. Barabás, metsz. Mahlknecht (a Nemzeti Almanach I. kötetében 1841).
Czikkei az Aurórában (1822. Eger várának ostroma 1552-ben, 1823. Első Lajos nápolyi hadviselései 1347.); az Akadémia közülését megnyitó beszédei (Évkönyvek I–VIII. kötet 1831–1847.); Mészáros Johanna bárónő, gróf Teleki László özvegye 1843. márcz. 12. történt halála következtében a m. t. Akadémia felirata az elnökhöz, erre T. válasza. (M. Akadémia Értesítője 1843–44. 50., 67. l.); a m. orvosok és természetvizsgálók Kolozsvárt tartott nagy-gyűlésének Munkálataiban (1845. Elnöki megnyitó és berekesztő beszéde); a magyarországi ref. superintendensek, lelkészek, egyházi előljárók, tanárok sat. hivatalos esküformája, a mint azt a Pesten tartott General. Konvent megalapította. (Magyar Prot. Figyelmező 1872.)
Munkái:
1. Jutalomfeleletek a magyar nyelvről. A m. n. museum 1815., 1816., 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. Pest, 1821. Két kötet. (Többekkel együtt. A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által. Írta 1816. és Egy tökelletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja).
2. Hunyadi János eredete. Olvasta az Akadémiában máj. 24. 1850. Pest, 1851.
3. Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1852–57. és 1863. I–VI. 1. része, X–XII. Aczélm. arczképekkel és hasonmásokkal. (I–V. 1852–56. VI. 1. része, a szerző kézirataiból Szabó Károly által sajtó alá rendezve 1863., X–XII. 1853., 1855., 1857. Okmánytár. Kiegészítve Csánky Dezső által: Hunyadiak kora VI–VIII. k. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bpest, 1890., 1894., 1898. cz. Három kötetben).
Levelei Kazinczyhoz írva 1819–20. öt darab (Kazinczy F. Levelezése XVI–XVIII. k.).
Nemzeti Almanach I. 1841. arczk.
M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai V. 1845. arczk.
Hon és Külföld 1845. 74. sz.
Vasárnapi Ujság 1854. 6. sz. arczk.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 325. l.
1855: P. Napló I. 51. sz., Budapesti Hirlap 647., 652., 660., 661. sz. Székács József, Siralom és vigasz... Gyászbeszéd. Pest, Török Pál, Az erényei és érdemeiért megtiszteltetett József. Pest. (Emlékbeszédek), Donau. Wien, Beilage 23., Magazin für die Literatur des Auslandes. Leipzig, 29. sz., Oesterreichische Zeitung Wien, 4. sz., Sonntags-Zeitung. Pest 8. sz., Nagy Péter, Emlékbeszéd ápr. 29. Kolozsvárt, Toldy Ferencz, Emlékbeszéd. Pest, Tompa Mihály, Halotti beszéd. Pest.
Budapesti Viszhang 1856. 36. sz.
Ferenczy és Danielik. M. Irók I. 579. l.
Nemzeti Képes Naptár. Pest, 1856. arczk. (Tóth Lőrincz).
Hölgy-Futár 1856. 288. sz.
Prot. Naptár 1857. 53. l.
Magyar Irók arczképei és életrajzai. Pest, 1858. 71. l. arczk.
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873. 109. l.
Toldy Ferencz Összes Munkái IV. V., VII.
Figyelő I., II., V., VIII.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 42. l.
Bajza József összegyűjtött munkái III. 211. l.
Irodalomtörténeti Közlemények XIV. 205., 349. l. és gyászjelentés.
