Takáts Sándor
Takáts Sándor
bölcseleti doktor, kegyes tanító-rendi tanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1860. decz. 7. Komáromban; középiskoláit u. ott és Pozsonyban végezte; 1881. aug. 27. a kegyes tanító-rendbe lépett; a nyitrai kegyesrendi intézetben és a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. 1886. júl. 13. fölszenteltetett és tanári pályáját azon évben Nyitrán kezdte, honnét három év mulva Budapestre helyeztetett főgymnasiumi tanárnak. Szülővárosa a 90-es években megbizta Komárom története megírásával. 1898-ban tanári állásától felmentették, mert a m. kir. kormány kiküldte Bécsbe a volt udvari kamarai levéltár szétosztási munkálatainak végzésére. Öt évig dolgozott itt a magyar anyag kiválasztásán. 1903-ban a képviselőház meghívására elfogadta az 1791–1865-ig terjedő országgyűlési emlékek szerkesztését és jelenleg az 1847–48. országgyűlési emlékeket rendezi sajtó alá. A m. tudom. Akadémia 1906. márcz. 23. levelező tagjának választotta; a komárommegyei Múzeum-egyesület pedig ugyanazon évben tiszteleti tagjává.
Czikkei a Budapesti Hirlapban (1886. 8. sz. A komáromi boszorkányok, 1899. 47. sz. A bánáti bálok a mult században, 1904. 25. Hazafias halászok, 35. Magyar bikaviadal, 1905. 289. Régi magyar gyümölcs, 1906. 9. Maklári Péter, 86., 93. A régi magyar kert, 1902. 332. II. Péter czár magyar nevelője, 1907. 92. A koponyás és a tokár sat.); a Kath. Szemlében (1890. Részletek a nyelvujítási harcz történetéből, 1891. A Mondolat és a Felelet hatása, 1892. Irodalmi harczok, Kelemen Didák és Károlyi Sándor családja, 1893. Könyvism., 1894. A magyar Klariszszai-apáczák volt pesti klastromának története); a M. Szemlében (1892. A zörgős lantu pap: Kőszegi Fabchich József); a Vasárnapi Ujságban (1895. A Haruckern- és Károlyi-család, 1899. Erzsébet királyné sírja. 1903. A Dessewffyek, 1904. Magyar királyi család és az egri püspök, Barcsay Ábrahám ismeretlen levelei, 1905. Csendélet Budán 1696-ban); a Magyar gazdaságtörténelmi Szemlében (1897. A komáromi vizahalászat a XVI. században, 1898. A komáromi harminczadosok dolga a XVI. és XVII. században, A Szamos szabályozása a mult században, Az ecsedi láp világa, 1899. A harminczadosok elleni vizsgálat 1560-ban, Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt, Fuggerek mint marhakereskedők, 1900. A dunai hajózás a XVI. és XVII. században, öt közlés, Méz- és viaszkivitelünk a XVI–XVIII. századokban, 1902. A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországon 1328-tól 1714-ig, Az első dohánymonopolium bajai, 1903. A magyar kamara állapota 1628-ig. Két világkereskedelmi czikkünk a XVIII. században, A rézpénz mint országos csapás 1703-ban, 1904. Hajóépítők telepítése Magyarországba a XVI–XVIII. századokban); az Archaeologiai Értesítőben (1900. Augsburgi ötvösök munkái törökök és magyarok részére, A magyar műkincsek pusztulása a Wesselényi-féle összeesküvés idejében; 1901. A Mária Magdolna kolostor lerombolása, Mátyás és Beatrix bécsi mellképeiről. A budavári királyi Szt. János kápolna kincsei, 1902. Nádasdy Ferencz gróf sasvári kincstára, Donner szobrászról és a süttői márványról, 1903. A budavári várkápolna régi kincsei); A M. Nyelvőrben (1901. Az elfeledett nyelvujító Benyák Bernát, 1903. Régi pásztori élet, Magyar hadi nyelv); a M. Könyv-Szemlében (1905. Előmunkálatok a Tripartitum új kiadására 1603-ban, Egy könyvnyomda felállításának terve 1689-ben); a M. Nyelvben (1906. A magyar sóvágók régi műszói, 1907. Hogyan készülnek a nyelvtörténeti adatok és Zolnai Gyula válasza); a Századokban (1907. Művelődéstörténeti Közlemények: 1. A magyar molnár. 2. A magyar malom. 3. A magyar patika. 4. Magyar rabok, magyar bilincsek. 6. A magyar vár, 1908. Magyar tüzes- és lövőszerszámok. 8. A magyar léhen és holden) sat.
Munkái:
1. Komárom IV. Béla alatt. Bpest, 1885.
2. Lapok egy kis város multjából. Komárom, 1886. (Előbb a Komáromi Lapokban).
3. Péczeli József meséi. Kiadta és életrajzzal ellátta. Bpest, 1887. (Nemzeti Könyvtár XXXIX. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1889., Századok 1890.).
4. A paedagogiai büntetések philosophiája. Nyitra, 1888–89. Két füzet.
5. Péteri Takáts József élete. Bpest, 1890.
6. Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. U. ott, 1891. (Ism. Egyetemes Philol. Közlöny 1892).
7. Lutter Nándor emlékezete. U. ott, 1892.
8. Pállya István élete. U. ott, 1894.
9. A főváros alapította budapesti piarista kollégium története. Számos képpel és műmelléklettel. U. ott, 1895. (Tudósítvány a kegyes tanító-rendiek budapesti főgymnasiumáról).
10. A dohány elterjedése s az első dohány monopolium hazánkban 1576–1735. U. ott, 1898. (Különnyomat a M. Gazdaságtörténelmi Szemléből).
11. A magyar gyalogság megalakulása. U. ott, 1908.
12. Komáromi daliák a XVI. században. U. ott, 1909. (Ism. Vasárnapi Ujság 31. sz).
Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891.
Pallas Nagy Lexikona XV. 894. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi, Komárom vármegye. Bpest, 1908. 364. l.
Corvina 1909. 4. sz.
