Szüry Dénes
Szüry Dénes
nyug. miniszteri tanácsos, a Kisfaludy-Társaság tagja, Sz. Lajos nyug. komárommegyei alispán és nemes Krajcsovics Terézia fia, szül. 1849. júl. 2. Rét-Alapon (Győrm.); az algymnasiumot Komáromban, a felsőbb osztályokat Győrben, a jogi tanfolyam első évét ugyanott, a többi hármat a pesti egyetemen végezte. Mint másodéves joghallgató 1869. jan. 4. a kir. ügyigazgatóságnál napidíjas lett és egy év mulva b. Eötvös József kultuszminiszter fogalmazógyakornokká nevezte ki. 1871-ben a vallás- és közoktatási miniszteriumba osztatott be Pauler Tivadar miniszterhez, ki 1872. segédfogalmazóvá léptette elő; 1874-ben a felsőbb oktatási szakosztályba került, 1876. pedig a protestánsok, zsidók és a görög-keleti hitvallásúak egyházi dolgaival foglalkozott; ezen a réven küldetett ki 1879 őszén Karloviczra, a szerb egyházi congressushoz királyi biztosi titkárnak; ugyanott működött 1881–82. a patriarchaválasztó congressus és püspöki zsinat alkalmából; 1882–1894-ig a görög-keleti egyházpolitikai osztály vezetésével bízták meg. 1875. Trefort Ágoston minisztersége alatt fogalmazó, 1881. titkár, 1886. osztálytanácsos lett. 1892. gróf Csáky Albin minisztersége alatt miniszteri tanácsosi czímet és jelleget nyert és 1894-ben egészségi okokból ideiglenes nyugalomba vonult Budapesten. Az államszolgálattól történt megválása után élénk részt vett a művészeti és irodalmi társaságok közéletében; a képzőművészeti társulat választmányának 1893 óta tagja; része volt a Nemzeti Szalon művészeti társulat megalakításában, melynek hat évig választmányi tagja volt; valamint az 1900. párisi világkiállítás végrehajtó bizottságának. A Kisfaludy-Társaság 1893. rendes tagjának választotta.
Irodalmi munkásságát 1874. kezdte s 12 évig Sz. D., -y-s, d-s és ü jegyek alatt írt; czikkei a Budapesti Közlönyben (1874. 37., 45., 50., 52. sz. Rossi Ernesto Shakespeare alakításairól; 1875 tavaszáig a Várszínház rendes tudósítója volt); az Athenaeumba, a Fővárosi Lapokba utirajzokat és beszélyeket fordított különösen Turgenjev Vadászrajzaiból (Fővárosi Lapok (1875–78.), a P. Naplóban (1878. 306–307.). A karloviczi congressusra vonatkozó czikkei: (P. Napló 1880. 72., 75., 97., 98., 100., 132. sz. 1881. 355. sz., 1882. 21., 1883. 91. sz., Budapesti Hirlap 1883. 87.); Budapesti Szemle, Nemzet (1888. karácsonyi szám. Angelits German jellemrajza). 1886-tól évekig Olaszországban utazott; több ízben fölkereste Németország városait, mindenütt a művészet tanulmányozása czéljából. Utazásairól tárczasorozatot írt a Fővárosi Lapokba (1887–92), a Hétbe (1890–91) és a M. Szalonba (1891); czikkei a Nemzetben (1888.), a Fővárosi Lapokban (1889. 29. Coleridge "Table talk"-ja, 138. A Rudolfinum, 260, Trefort Ágoston jellemrajza), a Vasárnapi Ujságban (1891. Vaszary Kolos herczegprimás, 1892. 1. sz. Az alcsúthi czigánytelepítés. József főherczeg följegyzései alapján, 11. Gróf Csáky István, 47. Wekerle Sándor, 1893. Rimely Károly beszterczebányai püspök); a Budapesti Szemlében (1893. Heine angol világításban, felolv. a Kisfaludy-Társaságban); 1893-tól tíz évig kizárólag a Vasárnapi Ujság munkatársa volt, czikkeket írt a Nemzeti Színházról sat. eleinte -ée- jegy alatt, később a nevével. (1896. Amadei Anna grófné, Szilágyi Dezső, Ivankovics János rozsnyói püspök, Grado szigete és a Kurucz nóták, 1898. Sarlay János, Szász Károly; 1899. Szilágyi Sándorról, Silberstein Adolf, Trefort Ágnes, 1900. Forster Gyula, 1901. Emlékezés Boncz Ferenczre, 1902. Tisza Kálmán, Szemere György regényei, Szivós Béla kivesző alakjai); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XXI. Shakespeare és az elismerés, székfoglaló 1899).
Munkái:
1. Emlékek. Kézirat gyanánt. Bpest, 1886. (Ism. Nemzet decz. 31., Fővárosi Lapok 1887. jan.).
2. Öt év a szerb egyház életéből. U. ott, 1887. (Különny. a Budapesti Szemléből. Ism. Srpski Narod 22. sz., Revue de l'Orient 1888. 12. sz.).
3. Mosolygó ég. U. ott, 1888. (Ism. Pester Lloyd 97. sz. sat.).
4. Rajzok. U. ott, 1893. (Ism. Főv. Lapok 10., M. Ujság 13., Budapesti Hirlap 16., Vasárnapi Ujság 18., M. Hirlap 18., Pesti Hirlap 18., Ifjú Magyarország 25., Nemzet 29., Budapesti Szemle, Revue de l'Orient 8. sat., fordításokat közölt ezen munkából: Arthur's Home Magazin, New-York 1895. nov., decz. és 1896. jan. sat.).
5. Drámai impressiók. U. ott, 1899. (Ism. Vasárnapi Ujság 5. sz., Pester Lloyd 31., Egyetértés 29., Neues Pester Journal 12. sat.).
6. Zemganno fivérek. Irta Goncourt Edmond, ford. francziából. U. ott, (Ism. Vasárnapi Ujság júl. 24., M. Kritika 24. sz.).
7. Száz év. Irodalom-nyelvfejlődés Bessenyeitől a kiegyezésig 1767–1867. II. Széchenyi kora és az önvédelmi harcz 1825–1867. U. ott, 1907. (Bibliográfiai munka. Sz. D. rendkívül becses könyvtárának katalogusa. Forgalmon kívül. Ism. M. Könyv-Szemle.)
8. Jones Tamás a talált gyermek. Irta Fielding Henrik. Ford. angolból I. és II. kötet. U. ott, 1907., 1909. (A III. kötet sajtó alatt).
Pallas Nagy Lexikona XV. 869., XVII. 661., II. Pótlék 1904. 690. l.
M. Szalon 1889. jan., 1893. febr. és 1899. decz. arczk.
M. Geniusz 1892. jan. 31. és decz. 18. arczk.
Vasárnapi Ujság 1892. 51. sz. arczk.
M. Nők Lapja 1892. jan. 8. arczk.
A Hét 1893, febr. 5. arczk.
Ország-Világ 1893. ápr. 2., 1894. 33. sz. 1899. 86. sz. arczk., 1900. febr. 5.
M. Irók és Művészek. Bpest, 1894. arczk. és kézirata.
A Rudolf fogadalmi templom Emlékalbuma 1898. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
