Szuppán Vilmos
Szuppán Vilmos
kir. tanácsos, felső kereskedelmi iskolai igazgató, szül. 1854. decz. 15. Budán; középiskoláit Velenczében, Bécsben és Pesten végezte; 1870. a József műegyetem mérnöki szakosztályába lépett, honnét a tanárképzőbe ment át. Mathematikai-physikai tanulmányait elvégezvén, letette a középiskolai tanári vizsgálatot és a műegyetemen az ábrázoló geometria repetitora lett. 1875. kinevezték rendes tanárnak a székely-udvarhelyi áll. főreáliskolához. 1880. a budapesti állami polgári iskolai tanítóképzőhöz. 1886. beosztatott a közoktatási miniszterium népoktatásügyi osztályába. 1893. kineveztetett a budapesti állami felsőbb leányiskola igazgatójává s a vidéki állami felsőbb leányiskolák miniszteri biztosává. Nagy tevékenységet fejtett ki a tanügyi irodalom terén, de különösen a miniszteriumban és mint az országos közoktatási tanács népoktatásügyi előadója tanügyi szervezeti ügyekben. Érdemei jutalmául kapta 1890. a képző-intézeti igazgatói, 1897. a kir. tanácsosi czímet. 1892 óta a budapesti kereskedelmi Akadémia igazgatója.
Czikkeket, értekezéseket, könyvbirálatokat írt 1875 óta a M. Tanügybe, a Középiskolai Tanáregylet Közlönyébe, 1878 óta a Néptanítók Lapjába (1880–81. Számvetés a népiskola felső osztályaiban, czikksorozat sat.), a Deutsche Allg. Lehrerzetiungba (Dresden), a Supplement zum Centralblatt für das gewerbliche Unterrichtswesenbe (Wien), a Természetbe, a Természettudományi Közlönybe, a Nemzeti Nőnevelésbe; mint a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny rendes munkatársa, e lapba is több czikket írt. Ezen czikkek az általános paedagogiai, a mennyiségtani, rajzi és ipari oktatás módszertanából vett kérdésekkel foglalkoznak vagy mathematikai-természettudományi szakkérdéseket tárgyalnak; a Verédy Paedagogiai Encyclopaediájába (Bpest, 1884–1885.) a Számtan cz. czikket írta.
Munkái:
1. A középiskolai didaktika alapvonalai. Székely-Udvarhely, 1876. (Külön nyom. a székely-udvarhelyi főreáliskola Értesítőjéből).
2. Ábrázoló geometria, Főreáliskolák felsőbb osztályai számára. Bpest, 1877–1879. Három kötet.
3. Kup- és hengerfelületek önálló ferde vetítésben. Két táblával. U. ott, 1880. (Értekezések a mathem. tud. köréből VII. 9.).
4. Számtan a középiskolák alsóbb osztályai számára. U. ott, 1882. Három füzet. Ábrákkal (I. 2. jav. és rövidített kiadás 1887., 3. k. 1900., 6. jav. k. 1903. II. 2. k. 1888. U. ott).
5. A mértan és mértani rajz elemei, alsófokú ipariskolák, felső nép- és polgári iskolák számára. U. ott, 1883., 1887. Két füzet. 141 szöveg ábrával (2. k. 1890., 3. kiadás 1895., 4. k. 1903., 5. 1905., 6. k. 1907. U. ott).
6. Vezérkönyv a mértan és mértani rajz tanításához. Kiadja a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterium. Három rész (I. rész Éder Géza tanárral együtt). U. ott, 1883–85. Táblákkal.
7. Mértani rajzminták az előbbi munkához. U. ott.
8. Rajzoló geometria, reál- és polgáriskolák I. és II. oszt. számára. U. ott, 1885. Szövegábrákkal.
9. Számtan a felsőbb leányiskolák és polgári leányiskolák számára. U. ott, 1888. Két füzet. Szövegábrákkal. (I. 3. k. 1893., 4. k. 1901., II. 2. jav. k. 1891., 3. jav. k. 1894., 4. k. 1903. U. ott).
10. Szemléltető geometria. (Rajzoló geometria), a reáliskolák és polg. fiúiskolák I. és II. oszt. számára. 2. bőv. k. Szövegábrákkal. U. ott, 1889. (3. k. 1891., 4. k. 1893., 5. jav. és bőv. k. 1902. 117. ábrával. U. ott).
11. Rajzoló mértan. Felsőbb leányiskolák 1. és 2. oszt. és polgári iskolák 1–3. oszt. számára. U. ott, 1890. szövegábrákkal és színes rajzokkal. (2. k. 1891. és 1892., 3. k. 1892., 4. átdolg. k. 1903., 5. jav. k. 1905. U. ott). II. füzet. Mértani rajzolás, alapvonalai. U. ott, 1902.
12. Az ifjúság testi neveléséről két jelentés. U. ott, 1891. (Dollinger Gyulával).
13. Számtan a középiskolák és polgári fiúiskolák számára. U. ott, 1894. Két füzet. (I. 4. kiadás, 5. k. 1897., II. 3. k. 1895., 4. k. 1897., 6. jav. k. 1904. U. ott).
14. A magyar felsőbb leányiskolák multja és jelene. U. ott, 1896.
15. Planimetriai alaktan, a gymnasiumok és reáliskolák I. oszt. számára, 12 részben színes kőny. rajzzal és 115 szövegábrával. U. ott, 1899. (Szirtes Ignáczczal. 2. jav. k. 1903., 3. átdolg. k. 1906. U. ott.)
16. Magyarországi népoktatásügy, kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása. Bpest, 1893., 1898. Két évfolyam. (Többekkel).
17. Stereometriai alaktan, a gymnasiumok és reáliskolák II. oszt. számára. 6 részben, színes kőny. rajzzal és 65 szövegábrával. U. ott, 1900. (Szirtes Ignáczczal.) 5. jav. k. 1905.
18. Konstruktiv planimetria a gymnasium III. és IV. oszt. számára 16 kőny. és 146 szövegábr. U. ott 1901. (Szirtes Ignáczczal, 2. jav. k. 1905. U. ott).
19. Constructiv planimetria a reáliskolák III., IV. oszt., 16 kőny. rajzlappal és 146 szövegábrával U. ott, 1901. (Szirtes Ignáczczal).
20. Bevezetés a természetrajzba. Felsőbb leányiskolák I. oszt. számára. Képekkel. U. ott, 1901. (Perényi Józseffel).
21. Ásványtan és vegytan elemei. A felsőbb leányiskolák I–III. oszt. számára. 137 képpel. Két kötet. U. ott, 1902–1903. (Somosi Vilmossal. I. 2. kiadás. U. ott, 1907.).
22. Algebra. A felső kereskedelmi iskoláknak. U. ott, 1906. (Havas Miksával).
23. A budapesti kereskedelmi akadémia 1857–1907. Emlékkönyv. U. ott, 1907.
Sajtó alá rendezte Kuttner Sándor Magyarok történetét, Természetrajzát és Földrajzát (1896–1907.)
Nevét 1891-ig Suppannak írta.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia 789. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítője. 1893.
Pallas Nagy Lexikona XV. 855., XVIII. 659. l. II. Pótkötet 1904. 690. l.
Ország-Világ 1900. 46. sz. arczk.
M. Könyvészet 1900–1906.
Petrik M. Könyvészet 1886–1900.
