Sztojacskovics Sándor
Sztojacskovics Sándor
nyug. miniszteri osztálytanácsos, szül. 1822. máj. 25. Zomborban; középiskoláit Karlóczán és Kecskeméten, a bölcseletet Pécsett végezte, a jogot Pesten, a theologiát Karlóczán hallgatta, hol 1847-ben rövid ideig tanár volt a lyceumban. Miután a fennállott cs. kir. 9. kerületi hadparancsnokságnál működött, 1850. a temesvári volt cs. kir. helytartósághoz fogalmazóvá neveztetett ki. 1854. cs. kir. megye biztossá neveztetvén ki, ezen minőségben szerepelt egy ideig mint földtehermentesítési biztos, később törvényszéki ülnök, végre ideiglenes polgármester Verseczen. 1860. a temesvári cs. kir. helytartóságnál titkár lett, 1862. a m. kir. helytartósághoz ugyanazon minőségben kineveztetett, míg 1866. a nagykikindai kerület kormányzatával megbízott kir. biztosként működött. Az alkotmányos miniszterium szervezésekor (1867.) mint titkár lépett be a belügyminiszteriumba, 1869. tiszteletbeli, 1870. valóságos osztálytanácsos lett. 1883. mint miniszteri tanácsos nyugalomba vonult. 1866–69. Zombor város, utóbb Versecz, 1887. Fehértemplom országgyűlési képviselővé választotta szabadelvű programmal; 1861. a szerb kongresszus jegyzője volt; 1872–92. igen tevékeny részt vett a szerb autonomiai ügyek tárgyalásában a szerb kongresszusokon. Ő Felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Mint a szerb nemzetiségű képviselő csoport egyik vezérférfia Nikolics Fedor báróval hazafias szellemű szerb lapot (Szrpszki Dnevnik) indított meg a fővárosban. Meghalt 1897 után.
Munkái:
1. Istoria vostočno slavenskog Bogosluženija. Ujvidék, 1847. (A szláv liturgia és nyelv használata a nyugati egyházban).
2. Česte Života naroda srbskog. Bécs, 1849. (Rajzok a szerb nép életéből).
3. Über die staatsrechlichen Verhältnisse den Serben in den Wojwodina und überhaupt in der Ländern der ungarischen Krone. Historisch-juridische Abhandlung. Temesvár, 1860. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1860. Stojacskovics névvel).
4. Előadmány a szab. kir. városok Jászkún, Hajdú- és XVI szepesi városok, továbbá a nagykikindai kerület és a rendezett tanácscsal bíró mezővárosok számára törvénykezési költségeik kárpótlása fejében 1866–69. évig álladalmilag engedélyezett adományok mikénti felhasználása és az említett czélra 1870-ben igénybe veendő, a törvényhozás részéről megszavazandó pénzkellékről. A belügyminiszter megbizásából. Buda, 1869.
5. A magyarországi görög-keleti szerb egyház önkormányzatáról. Bpest, 1886.
Sturm Albert, Új Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 313. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 839. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
