Sztoczek József
Sztoczek József
bölcseleti tiszt. doktor, kir. tanácsos, okl. mérnök, a m. tudom. Akadémia másod-elnöke és a főrendiház tagja, szül. 1819. jan. 19. Szabadkán jómódú iparos szülőktől, hol a gymnasium hat osztályát végezte. 1834. Pécsre ment a philosophiára, hol 1835 őszén fölvették az egyházmegye noviciusai közé. A következő tanévben a pesti seminarium papnövendéke lett. 1840-ben megvált a papi pályától és őszszel belépett a mérnöki intézet hallgatói közé. Tanárai közül legnagyobb hatással volt reá Petzelt József, ki mellett a mérnöki cursus elvégezte után segédtanár lett. 1847. okt. 24. a kir. József ipartanoda physikai tanszékére neveztetett ki rendes tanárnak és 1857. máj. 24. a kir. József-műegyetemen az általános és technikai természettan rendes tanárává; 1862. jún. 12-től 1871. szept. 30-ig azon intézet igazgatója, 1871., 1875–79-ig rektora volt. A m. tudom. Akadémia 1858. decz. 15. levelező tagjának választotta (1860. okt. 9. rendessé, 1872. máj. 24. az igazgató tanács tagjává; ugyanott a III. osztály elnöke volt, másodelnök volt 1886. máj. 6-tól 1889. máj. 3-ig). A műegyetem szervezése alkalmával tanúsított ügyessége által magára vonta a közoktatási miniszterium figyelmét, mely őt 1872. a közoktatási tanács alelnökének és műszaki aloszt. elnökének teendőivel bízta meg, 1874. pedig a középiskolai tanárképző intézet igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke lett. A természettudományi társulatnak 1862–72. volt elnöke, mely időben a társulatot tökéletesen újra szervezték. A magyar mérnök- és építészegyesület megalapításában is élénk részt vett. 1885. a főrendiház tagjává nevezték ki. A m. mérnök- és építész-egyesület, a kir. m. természettudományi társulat, az országos középtanodai tanáregylet tiszteletbeli tagja és a vaskoronarend III. oszt. lovagja volt. Meghalt 1890. máj. 11. Budapesten. (A m. tudom. Akadémiában 1892. okt. 31. Szily Kálmán tartott fölötte emlék-beszédet).
Czikkeket írt a Természettudományi Társulat Évkönyvébe és Közlönyeibe (1851–1898.), a M. Tud. Akadémia Értesítőjébe, Mathem. term. osztály (1859., 1870. sat.), az Akadémiai Ért. Mathem. és term. tud. Közleményeibe (II. 1861–1862. Különböző fémbarométerek összehasonlítása, IV. 1864. A testeknek változó irányú tengely körüli forgásáról), a M. Tudom. Akadémia Évkönyvébe (XIV. 1873. Újabb nyomozások a színképelemzés terén); a Poggendorfi Annaleseibe (1853. Eine auffallende elektrische Erscheinung, 1868. Bemerkungen über die «das sogenannte Toricellische Theorem» betreffende. Abhandlung des Herrn J. C. Hansen) Szabó József, Original-Abhandlungen-jében (Pest, 1858. Löftung der Wohngebäude, Die Constanten der Jedlik'schen Batterie); a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1886. A tatai forrásvizek lehülése a csatornafalakkal való érintkezés következtében) sat.
Munkái:
1. A kis catoptricai cathetometer és használata megismertetése. Irta Petzelt József. Magyarra ford. Négy kőre metszett táblával. Buda, 1845.
2. Két jegyű közönséges logarai az 1-től 108 000-ig terjedő számoknak valamint 10-től 10 m.-perczre, minden körnegyedi szög keble-, pótkeble-, érintője- és pótérintőjének összeállítá Schrön Lajos. A szöveget magyarra ford. Stereotyp kiadás. I–III. tábla. Braunschweig és Pest, 1860.
3. Utasítás meteorologiai észleletekre. Pest, 1861. Táblázattal.
4. Beszéd a kir. József-műegyetemen az 1876–79. tanév megnyitásakor 1876. szept. 14. Bpest, 1876.
5. Műszaki természettan. Bpest, év n. (Kőnyomat 4-rét 1–144. l. a m. n. múzeumban; vége hiányzik).
M. Tudom. Akadémia Almanachja 1861., 1863–66., 1868–1889., 1873–1874. (Munkálatai).
Hazánk és a Külföld 1872. 24. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1872. 4. sz. arczk. (Dobsy L.), 1890. 20. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Paedagogiai Plutarch Bpest, 1887. II. (Guta József).
Pallas Nagy Lexikona XV. 838. l.
Sturm Albert, Új Országgyülési Almanach. Bpest, 1888. 156. l.
Ország-Világ 1890. 317. l. arczk.
Akadémiai Értesítő. Bpest, 1892. 621., 681. l. (Szily K. emlékbeszéde).
