Szabó István
Szabó István
róm. kath. plébános, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, a Kisfaludy-Társaság tagja, Sz. János és Tárkányi Éva ref. jómódú földmíves szülők fia, szül. 1801. júl. 4. Bakony-Szent-Királyon (Veszprémm.); mivel már hat éves korában édes anyjától, 11 éves korában pedig atyjától is megfosztá a halál, Molnár Ferencz Szent-Lászlón lakó ügyvéd vette gondjai alá s a pápai ref. kollegium tanulói közé iratta be, hol az I. osztályt végezve 1812-ben, gróf Eszterházy László, akkori rozsnyói püspök konviktusába vette fel és középiskoláit Rozsnyón a prémontreieknél folytatta és végezte be jeles előmenetellel. 1819-ben a rozsnyói növendékpapok sorába vétetett fel; 1826. ápr. 6. felszenteltetvén, egy évig a püspöki irodában dolgozott; 1827-ben Karancskeszibe (Nógrádm.) küldték káplánnak; hét évig mint káplán, háromig mint osgyáni plébános-helyettes működött; 1837. Guszonán (Gömörm.), 1842. Pilisen plébános volt; végre 1857. Kazárra (Nógrádm.) került szintén plébánosnak. A m. tudom. Akadémia 1839. nov. 23. választotta meg lev. tagjának; a Kisfaludy-Társaságnak 1842. jan. 22. lett rendes tagja. 1872-ben ülte meg aranymiséjét és 50 éves írói működését; 1889-ben ülte meg az Akadémia levelező-taggá választásának 50 éves jubileumát. Meghalt 1892. márcz. 27. Kazáron. Mellszobrát (Holló műve) 1897. okt. 24. leplezték le Rozsnyón.
Költeményei nagyobbrészt görögből és latinból fordítva és czikkei a Szépliteraturai Ajándékban (1825.), Koszorúban (1830.), az Athenaeumban (1838–39.), a Figyelmezőben (1839–40. könyvism.) a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (Új F. VI., XI., XVI., XVIII.) Martialis és K. P., Kazári Pap név és jegy alatt (1873. sat. Epigrammák és irodalmi levelezések); az érsekújvári főgymnasium Értesítőjében (1900. Marcus Tullius Ciceronak leveleiben levő nézetei azon kor két hatalmas fiáról. Cn. Pompeius Magnusról és Caius Julis Caesarról), Nemzeti Almanachban (1842.), Pesti Divatlapban (1845. II. 21. sz., Kisfaludy Sándor sírverse), az Új M. Múzeumban (1851–52. Arkadia a magyarok hazája), Akadémiai Értesítőben (XIV. 1854. Prometheos gyűrűjéről); munkatársa volt az Idők Tanújának (1862–66. Epigrammok, Káromkodás nyelvészeti tekintetben, Renan sat.) és a M. Államnak.
Munkái:
1. Görög virágok az anthologiából. Kassa, 1834.
2. Aesop meséi. Ford. Pest, 1846.
3. Homeros Iliasa. Ford. Pest, 1853. (Hellen és római remekírók könyvtára I. füzet I–XIII. ének. Ismertette P. Napló 925. sz.)
4. Homer Odysseája, Hellenből ford. U. ott, 1857. (Hellen Classicusok II.)
5. Mózes nyomai Homérnál. K. P. Bpest, 1889.
6. Mamzer K. P. U. ott, 1890. (Ism. M. Állam 160. sz.)
7. A Muzsák eredete és a nevök jelentése. U. ott, 1891.
8. A holdelőtti arkaszok. K. P. U. ott, 1891. (A K. P. jegy alatt megjelent munkái különnyomatok a M. Államból.)
9. A magyarok Istene. U. ott, 1892.
Kéziratban: Tetralogia Isocratesből, Apollonius Rhodius és Orpheus Argonautikája.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai III. 1842., 26., VI. 46. l.
Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 128. l.
Honderű 1847. II. 19. sz. (Severus).
Pesti Napló 1852. 870. sz.
Toldy Ferencz Összes munkái IV.
Újabbkori Ismeretek Tára VI. 254. l.
Ferenczy és Danielik, M. Írók I. 422. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 49. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1875. 46. sz. arczk., 1889. 47. sz. arczk. 1892. 14. sz. arczk., 1897. 44. sz. (Emlékszobra).
M. Állam 1889. 274. sz.
Rozsnyói Hiradó 1889. 47. sz.
Losoncz és Vidéke 1889. 48. sz.
Egyházi Közlöny 1889. 22. sz. (Csaplár B., különnyomatban is).
Csaplár, Szabó István örömnapjai és hálanyilatkozata. (Bpest, 1889.)
Kath. Szemle 1890.
Petrik Bibliogr.
Csaplár Benedek, Szabó István emlékezete. Bpest, 1892.
M. Állam 1889. 270. sz., 1892. 75. sz., 1893. 72. sz.
Budapesti Hirlap 1892. 89. sz., 1897. 296.
A rozsnyói kath. főgymnasium Értesítője 1892. (Dr. Tóth Lőrincz) 1898. (szobrának leleplezése).
Rozsnyói Hiradó 1892. 14. sz.
Egyetemes Philol. Közlöny 1892.
Akadémiai Értesítő 1892.
Csaplár, Ein ungar. hellenist. Leiden, 1893.
Pallas Nagy Lexikona XV. 344., XVIII. 611. l.
Alkotmány 1897. 255. sz.
Margalits Ede, Sz. I. felett emlékbeszéd. Bpest, 1897.
Sajóvidék 1901. 31. sz. (Verse.)
Petrik, M. Könyvészet 1846–1900.
Irodalomtörténeti Közlemények 1907. (Levele.)
