Suhajda Lajos Mátyás
Suhajda Lajos Mátyás
ág. ev. lelkész és tanár, szül. 1806. decz. 20. Selmeczbányán nemes szülőktől, hol atyja S. Mátyás tekintélyes polgár volt. Tanulmányait egész a physikáig szülővárosában végezte. Megkapván a Roth-Teleki-féle ösztöndíjat 1824. Pozsonyba ment, hol a theologiát 3 évig hallgatta. 1827. nevelő lett báró Prónay Kálmán házánál Acsán; de már 1828. külföldre indult és Bécsben hittanszaki előadásokat hallgatott; innét 1829. a jenai egyetemre ment, hol két évet eltöltött. Visszatérvén hazájába Lovich Ádám püspök előtt lelkészi vizsgát tett és 1830. decz. 1. superintendensi segédlelkészszé szenteltetett fel. 1832. apostagi, később czeglédi rendes lelkész lett. 1840. szülővárosa hívta meg rendes tanárnak, hol a hittani, költészet- és szónoklati tanszéket foglalta el; több ízben a lyceum igazgatása is reábizatott. 1854. hivataláról leköszönt és magánéletet folytatott, de két év mulva ismét csak az ifjúság nevelésének szentelte életét; tanított vallástant, latin nyelvet, egyháztörténelmet, logikát és psychologiát. 1869-ben saját kérelmére 600 frttal nyugdijaztatott. Meghalt 1872. júl. 11. Könyvtárát a lyceumnak hagyta; 100 frtot a tápintézetnek, 500–500 frtot a szent-mártoni algymnasiumnak, a rőczei tanítóképzőnek, az eperjesi theologiának és más intézeteknek hagyományozott. Családja nem lévén, többi vagyonát Suhajda János unokaöcscsének hagyta.
Czikke a selmeczbányai ág. ev. főgymnasium Programmjában (1851. De virtutibus poeseos latinae, 1860. Fata maxime memorabilia Gymnasii evang. Schemniciensis ab anno 1546. usque ad annum 1755.) Latin költeménye az Utóhangok Szeberényi János... gyászemlékezetére. Selmecz, 1857. cz. munkában.
Munkái:
1. Der Magyarismus in Ungarn. Leipzig, 1834.
2. A magyarok ázsiai eredete és első európai működésükről. Pest, 1837. (Németül. U. ott, 1837. Ism. Tud. Gyűjtemény 1837. III. 111. l.)
(Nevét több helyt hibásan írták Schuhajdának; azért álljon itt ezen munka (XII. k.) hiányos életrajza helyett a jelen életrajz.)
Haan, Jena Hungarica, 157. l.
Uj M. Athenas, 365. l.
Petrik Bibliogr.
Hontvármegye. Budapest, 1907. 224. l.
