Schédy Sándor,
Schédy Sándor,
gyógyszerész és szerkesztő, szül. 1831. aug. 19. Borostyánkőn, (Vasm.), hol atyja Sch. István, Batthyány Kázmér uradalmának tiszttartója volt; Kisbéren (Komáromm.) nevelkedett; tanult a tatai, győri és székesfejérvári gymnasiumban. 1846. szept. 28. a gyógyszerészi pályára lépett; az alaptudományokat Kautz Gyula győri gyógyszertárában sajátította el és a gyakornoki vizsga letétele után még két évig gyakornokoskodott Kautz gyógyszertárában; azután Matta László budapesti gyógyszertárában egy évet töltött. Egyetemi két évi tanfolyam után 1855-ben nyert gyógyszerészi oklevelet; két évi segédeskedés után kibérelte a promontori gyógyszertárt. 1872-ben alakította az országos gyógyszerész-egyletet, melynek titkára és jegyzője volt. Meghalt 1902. aug. 18. Budapesten.
Cikkei a Magyar Sajtóban (1861. 273. sz. a Gyógyszerészi Hetilap előrajza); a Gyógyszerészi Hetilapban (1864–1865. A személyhez kötött gyógyszertárakról, 1866–67. A testvérhaza t. gyógyszerészközönségéhez, Ügyeink, Javaslati tanácsadásunk, Ügyeink az új aerában, 1868. Válasz egy megyei főorvos úrnak, Válasz Rupertus úrnak, 1870–71. Ügyeink és könyvism., 1872. Az országos gyógyszerészegylet alapszabály-tervezete, 1873. Visszapillantás az elmult évre, A szakmunkát illető tárgyak a világtárlaton, 1874. A gyógyszerészek megválasztása körül fölmerült újabb botrányos eset stb.)
Munkái:
1. A magyar gyógyszerészetre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye, tekintettel a hazai gyógyszerészek reformtörekvéseire. A «Magyarországi Gyógyszerész-Egylet» megbízásából összeállította és magyarázattal, valamint betűrendes tárgymutatóval ellátta. Bpest, 1887., 1893. (Rohrbach Antallal együtt. I. 1857–87., II. 1888–1892.)
2. Kommentár a «Magyar Gyógyszerészkönyv» 2. kiadásához. Budapest, 1891. (Csulak Lajossal együtt.)
Szerkesztette a Gyógyszerészi Hetilapot 1862. január 2-tól, 1899-től Új Gyógyszerészi Rendeletek havi melléklettel, és a Gyógyszerészek Naptárát 1865-től Budapesten.
Szinnyei Könyvészete.
Schédy Sándor, Gyógyszerészi Hetilap Monographiája. B.-pest, 1896.
Gyógyszerészi Hetilap 1902. 34. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1907. Bpest, 740. l.
