Sasku Károly,
Sasku Károly,
okleveles ügyvéd és mérnök, a m. tudom. Akadémia tisztviselője (főjavító), szül. 1806. Felső-Bányán (Szatmárm.); tanulását szülővárosában kezdte és folytatta a debreczeni ev. ref. főiskolában, utóbb a selmeczi bányászakadémiában, 1835–36. pedig Pesten a mérnöki tanfolyamot hallgatta és be is végezte. Hivataloskodott Budán az országos építészeti főigazgatóságnál; 1842-től a máramaros-szigeti ev. ref. lyceumban mint tanár a bölcseletet, mennyiségtant, természeti jogot, országlástant és neveléstant adta elő. 1844-ben a Tisza-szabályozásnál mint központi segéd-mérnök foglalkozott; Paleocapát kisérte a Tiszavölgy beutazásánál. 1848–49-ben honvéd százados volt; egy guerilla csapat szervezésével bízták meg; végre orosz fogságba került és miután szabadon bocsátották, Pestre jött hivatalt keresni. Itt a rendőröktől sokat szenvedett; ezért rögeszméje volt később is a rendőr-kémek üldözése; ezek ellen úton útfélen beszédet tartott, fokosával fenyegetődzött. Mindig magyar ruhában, kucsmában járt. Bankót nem fogadott el; ezüsttel fizették, ő is ezüst pénzzel fizetett. 1860. jan. 1. a m. tudom. Akadémiához kineveztetett a nyomtatványok javítójának. 1865. jan. 26. főjavítónak. Anyanyelvén kívül jártas volt a német, zsidó, latin, görög, franczia, olasz, angol, spanyol és portugál nyelvekben. Meghalt 1869. júl. 22. Pesten.
Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1834. IX. A magyar nyelvből vett római gyökérszók, 1835. VII. a nyelvnek tulajdonságairól, 1838. II., IV. A való, jó és szép alaptudománya, X. Magyar eredetű angol szók, XI. Értekezés egy közönséges nyelvről, 1839. I. Magyar eredetű franczia szók, V. Értekezés a nyelvek és nemzetek életéről és haláláról, 1840. II., III. Közönséges nyelvtudomány, vagyis nyelvek alaptudománya); a Pesti Naplóban (1856. 240. sz. A kerties földmívelésről, 292. Gyűjteménytárak, 477. Nyelvünk ügyében); a M. Sajtóban (1856. 27. sz. könyvism., 73. sz. A gyümölcsfatenyésztésről); a Vasárnapi Ujságban (1856. 41. sz. Helységi és tanyai gazdálkodás); az Ország Tükrében (1863. 18. sz. Utasítás a történeteket olvasni kivánóknak).
Munkái:
1. A latin nyelvtan iskolai 3-dik vagy 4-dik darabjának fordítása. Pest, 1834.
2. Az éjszak-amerikai szövetséges statusok történetei. Angolból Hermann Ágoston után ford. U. ott, 1836. Három kötet.
3. A tanítás alaptudománya. U. ott, 1837–1838. Három rész.
4. Törvények alaptudománya. U. ott, 1841.
5. Boldogságtudomány, vagyis mimódon teheti magát az emberi nemzet lehető legboldogabbá? Buda, 1842.
6. A kelet és nyugat népe és a közintézetekről. Pest, 1842.
7. Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről. Paleocapa Péter után olaszból ford. U. ott, 1846. Három térképpel.
8. Körszeletek, vagyis a kör-terület némelly görbe oldalú darabjainak négyszegítése, és a körnek más egyenlő nagyságú görbe s vegyes oldalú területekre átváltoztatása. U. ott, 1847. I. füzet, két tábla rajzzal.
9. Neveléstan, vagy utmutatás a helyes gyermeknevelésre testi, értelmi és erkölcsi tekintetben. Különösen uj házasok számára. Kecskemét, 1854. (2. kiadás 1852., 3. k. egy tantervvel 1867. U. ott.).
10. Illendőségtan, vagyis a művelt és jó erkölcsű magaviselet szabályai. Pest, 1854. (2. kiadás ezen cz. alatt: A mívelt társalkodó, vagyis illendőség és jó erkölcsű magaviselet szabályai. Hív utmutatás, mikép kelljen magát a társas élet különféle viszonyaiban viselni. 1856., 3. kiadás 1861. U. ott.).
11. Életre hasznos tanuságok gyűjteménye. U. ott, 1854.
12. Általános ország állapot-tan. U. ott, 1857.
13. A körnek uj általános törvényei és egyenletei. U. ott, 1860. Egy tábla rajzzal. (Különnyomat az Uj M. Muzeumból).
14. Mértani fejtegetések. U. ott, 1862. Egy tábla rajzzal.
15. A hajtalék (hajtiv, parabola) területének tisztán mértani négyszögítése. U. ott, 1862. (Különny. az Akadémiai Értesítőből).
16. Élet-bölcsészet. U. ott, 1865.
17. Tanterv. U. ott, 1866.
18. Chordae, quae latus est quadrati circulo quoad aream aequalis, quae quartae parti peripheriae quoad longitudinem aequalis est, determinationes generales pure geometricae. U. ott, 1868.
19. A többszörözés és többosztás (hatványozás és gyökvonás) és sorszámok (logarithmusok) alapjai táblája, mind egész, mind tört, mind határozott, mind általános (betű) számokkal, a viszás jegyü (hiány) számokra is kiterjesztve. Hely és év n.
20. Phythagoras szörözés és osztás táblája. Hely és év n. (Kőnyomat).
A m. n. múzeumban sok kézirati munkája van.
Hazai és Külf. Tudósítások 1835. II. 19. sz.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók. Pest, 1856. 404. l.
Vasárnapi Ujság 1869. 35. sz. arczk.
Pesti Napló 1869. 168. sz.
Budapesti Közlöny 1869. 167. sz.
Hon 1869. 165. sz. esti k.
Esztergom és Vidéke 1879. 34. sz. (S. és Dumas Sándor.)
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, A nevelés és oktatástörténet kézikönyve. Bpest, 1880. 251. l. és A magyar népiskolai tanítás története. Budapest, 1881. 208. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
