Sas Ede,
Sas Ede,
hirlapíró és szerkesztő; Hille Ede, csehországi német katonatiszt és Szurmák Jozéfa fia, szül. 1869. decz. 23-án Budapesten; betegeskedése miatt gymnasiumi tanulmányait mint magántanuló fejezte be. 1886-ban kezdett írni, (Hille családi nevét Sas-ra változtatva), a Szegedi Hiradóba és Szegedi Naplóba verseket, tárczákat és egyéb czikkeket, úgyszintén sokat fordított németből és franciából elbeszéléseket, regényeket. 1889-ben a Szegedi Naplónak és azon évben az aradi Alföldnek belső munkatársa lett. 1891. a Nagyvárad napilap segédszerkesztője lett. 1893 októbertől 1895. május 23-ig a lap felelős szerkesztője volt; ezen év őszén Budapestra jött és a Fővárosi Lapok belmunkatársa lett. Később a Pesti Napló munkatársa és segédszerkesztője volt. 1898-ban visszatért Nagyváradra és azóta ismét a Nagyvárad politikai napilap felelős szerkesztője. A szegedi Dugonics-társaságnak rendes tagja; a nagyváradi Szigligeti-társaság választmányi tagja; a vidéki hirlapírók országos szövetségének igazgatósági tagja.
Vidéki hirlapírói működése közben munkatársa volt a Pesti Hirlapnak is; czikkei, köteményei a Képes Családi Lapokban (1889. rajzok: Greville H., Coppée, Catulles Mendès után ford. és költ.); az Alföldben (1889. 296. Coppée Fer. Az apa, ford., 297. sz., Houssaye Arsène, Éva, ford., Deschamps Emile, Egy gondolat, ford. Hugo Viktor, Dal, ifj. Dumas Sándor, Albumlevél, ford.) sat.; a Színművészeti Lapokban (1894. A vidéki szinészet és a vidéki sajtó); a M. Geniuszban (1894. Silvestre Armand, Viszontlátás, ford., 1896. Herczeg Ferencz); az Ország-Világban (1895. rajz); a Fővárosi Lapokban (1895. 167. sz. költ. 1896. 147. A lengyel festők képe); a «Nagyvárad» Albumában (1895. Ének a publicumról); a Nagyváradban (1900. 211. sz. Hero és Leander); a Pesti Hirlapban (1900. 282. sz. A nagyváradi színház); az Új Időkben (1902. 27. sz. Arany János születéshelye); az Aranyos-Vidékben (1904. 30. sz. Jókai Mór); a Vasárnapi Ujságban (1907. költemények); írt még az Én Ujságomba, a Magyar Lányok Lapjába, Kakas Mártonba, Mátyás Diákba.
Munkái:
1. Miért nem lettek egymásé? Regény. Irta Chabot Adrián, ford. Bpest, 1890. (A Képes Családi Lapok Könyvtára).
2. Álarcz nélkül. Nagyvárad, 1892. (Elbeszélések, rajzok. Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz.)
3. Házasságok. Bpest, 1895. (Beszélyek, Ism. Nemzet 30., Aradi Közlöny 46. sz., Főv. Lapok 3., Élet 23., M. Geniusz 7. sz.).
4. Klára szerdái. U. ott, 1896. (Elbeszélések. Ism. Pol. Heti Szemle 33., Ország-Világ 17., Jelenkor 3., M. Geniusz 14., M. Hirlap 74., Nemzet 120. sz.).
5. Cirmos cica királysága. U. ott, 1898. képekkel. (Filléres Könyvtár 40.)
6. Mesék a valóságról. U. ott, 1900. (Költemények. Ism. M. Kritika, M. Hírlap 70., Vasárnapi Ujság 11., Budapesti Hirlap 89., M. Nemzet 292., Szegedi Napló 68. sz. Bud. Szemle 1903. 114. k.).
7. Munkácsy Mihály. U. ott, 1900. (Filléres Könyvtár 93.).
8. Vörösmarty Mihály. U. ott, 1900. (Filléres Könyvtár 94. és U. ott, 1902. Piros Könyvek 33.)
9. Aratás. U. ott, 1902. (Költemények. Ism. Hazánk 83., Vas. Ujság 17., Ország-Világ 27., P. Napló 166., Bud. Szemle 114.).
10. Mai hősök. U. ott. 1902. (Elbeszélések. Ism. P. Napló 166. Ország-Világ 27., M. Nemzet 287.)
11. Biharország. Utazás a régi várak és barlangok világában. U. ott, 1902. (Filléres Könyvtár 137. és Piros Könyvek 15.).
12. Toldi költője. (Arany János élete). U. ott, 1902. (Filléres Könyvtár 123. és Piros Könyvek 36.)
13. Csipkerózsa. U. ott, 1903. (Monologok 118.).
14. A hol a gólya fészkel. Elbeszélés az ifjúság és nép számára, Mühlbeck K. rajzaival. U. ott, 1903. (Filléres Könyvtár 168–170.)
15. Én vagyok az élet. Regény. U. ott, 1903. (Ism. Uj Idők 33., P. Napló 195., M. Nemzet 197., Ország-Világ 27., M. Közélet III. k. 594.).
16. A fölkelő nap hősei. Kalandok a japán-orosz háborúban. Négy képpel. U. ott, 1904.
17. Diadal. Egy kis tanítónő regénye. U. ott, 1904. (Ifjúsági Regénytár).
18. Kurucok csillaga. U. ott. 1904. Képekkel. (Piros Könyvek 38., 39. és Filléres Könyvtár 177., 178.).
19. Legendás idők legendás hőse. Kossuth Lajos élete. Nyolcz képpel. U. ott, 1905.
20. Mai tündérek. U. ott, 1905. (és Vidám Könyvek. Ism. Uj Idők 1905. 23. szám., Vasárnapi Ujság 1906. 5. sz.).
21. A virágok költője. Elbeszélés. Képekkel. U. ott, 1905. (Filléres Könyvtár 212., 213.).
22. Szürke vértanúk. Gyoma, 1905. (Ism. Vasárnapi Ujság 1906. 13. sz.).
23. Desdemona leánya. Regény. Bpest, 1906. (Vasárnapi Ujság Regénytára).
Szerkesztette a «Nagyvárad» Karácsonya 1893. decz. 24. cz. Albumot; és a «Nagyvárad» képes Naptárát.
A nagyváradi Szigligeti-szinházat 1900-ban az ő prologjával nyitották meg, melyért a város ezüst koszorúval tisztelte meg. Légyott előtt czímű szinművével megnyerte a szegedi Dugonics-társaság pályadíját és ezt a színművét több vidéki színpadon adták elő; A rabszolgalázadás czímű színműve a munkásünnepeknek műsordarabja.
Nagyvárad 1895. 256. sz.
A "Nagyvárad" jubiláris Albuma. Nagyvárad, 1895. (Szerk. Fehér Dezső.) Arczk.
Pesti Napló 1895. 167. sz.
M. Könyvésezt 1902–1905.
Ujságkiadók Lapja 1905. 73. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1896. 3. sz.
Petrik M. Könyvészete 1886–1900. 738. l.
