Sárváry (Béla) András,
Sárváry (Béla) András,
kegyestanítórendi tanár, majd nagy-légi (Pozsonym.) plébános, szül. 1816. márcz. 21. Győrött; a gymnasiumot szülővárosában végezte, azután a kegyestanító-rendbe lépett és a bölcseletet Váczon, a theologiát Nyitrán végezte. 1843. júl. 26. pappá szentelték. Gymnasiumi tanár volt Szegeden, Kanizsán, Léván, Pesten, S.-A.-Ujhelyben, 1853–54. Veszprémben, 1856-ban ismét Pesten, végre Kolozsvárt. 1865. az esztergomi főegyházmegyébe vették föl és Esztergomban káplán volt, decz. 28-tól fogva pedig nagy-légi plébános, hol 1894. nov. 25. meghalt.
Már mint papnövendék az írói pályára készülvén a Hasznos Mulatságokba (1842. Chlodovig), Rajzolatokba, a Hirnökbe (1843. 35. sz. Szentgyörgyi Sára, 1844. 31. Szeged városa) és a Századunkba írt czikkeket; a veszprémi gymnasium Értesítőjében (1853. A mult és jelen tanmód); a Divatcsarnokban (1855. Mátyás király nászünnepélye, Beátrix megkoronázása, s mindkettőnek Budára vonulása, Mária II. Lajos király hitvese, Sforzia Izabella királyné, Frangepán-család, 1856. Szigetvár gyásztörténete 1566., Telekesi Imre); az Uj M. Múzeumban (1855. Titus Livius Patavinus II. könyve); a Vasárnapi Ujságban (1855. Istvánffy Miklós, Zay Ferencz, Dugonics Endre síremléke, Szapáry Péter); a Család Könyvében (1855. A Bátoriak); a Családi Lapokban (1856. Kanisaiak, Kalazanti szent József, Szigetvár gyásztörténete, Telekessy Imre püspök élete, 1857. Benyovszky gróf, élet és jellemrajzok, Gizella Magyarország első királynéja); a M. Sajtóban (1856. 86. sz. könyvism.); a Győri Közlönyben (1858. 5–8. sz. A két Kemény: Simon és János, a fejedelem, 66–69. Hédervára és hőse, 1859. 12., 14–18. Majláth György királyi személynök, 27., 28. A népdalról, 48–51. Szilágyi Erzsébet); a Tanodai Lapokban (1857. Bajzáth veszprémi püspök élete, 1858. Endrődy János tanár emléke, 1870. Ki vezesse a nevelést, Mily jogot és befolyást gyakorolhat az állam a nevelésben); a Religióban (1858. Pészaki Bajzáth József emléke); a M. Sionban (1868. A nagy-léghi plébánia története); az István bácsi Naptárában (1870. Elpattant a pohár, 1871. A napsugár); a M. Államban (1875. 140., 141. sz. Intések a hatalom kezelőihez); a Népnevelőben (1882. Javítsunk a nyelvhibákon, 1885. Sokszor bántam szavamat, ritkán hallgatásomat); írt még prédikácziókat az Isten Igéjébe, Kath. Hitszónokba és más folyóiratokba, úgy szintén a hirlapokba több könyvismertetést, czikket és költeményt.
Munkái:
1. Erkölcsi beszélgetések. A magán vagy nyilvános tanárok és tanulók közhasználatára. Szeged, 1844.
2. Dicsértessék a Mindenható és az ő szentei. Imák és énekek a tanuló ifjúság használatára. U. ott, 1845.
3. Tanrend a silesiai cs. k. gymnasiumok számára. Németből ford. Pest, 1853.
4. Imák és énekek keresztény katholikusok használatára. Veszprém, 1854.
5. Gyakorlati irályisme, gymnasiumok és reáltanodák, magán és nyilvános használatra. Pest, 1855. (Ism. Pesti Napló 1855. I. 44. sz. Greguss Á., 2. kiadás. U. ott, 1857.)
6. C. Julius Caesar, Emlékiratok a galliai hadjáratról. Ford. s jegyzetekkel és Caesar életrajzával ellátta. U. ott, 1856. (Római remekírók 1., 3., 4. Ism. M. Nyelvészet 1857. 2. kiadás. Budapest, 1873. Római remekírók 5., 3. lenyomat. U. ott, 1876.)
7. M. T. Cicero kiszemelt szónoklatai. Ford. s jegyzetekkel és Cicero életrajzával ellátta. Pest, 1856. (Római remekírók 2., 5–7.; 2. kiadás. U. ott, 1873.; 3. kiadás. Bpest, 1887.)
8. Történelmi visszhangok. Élet, jellem és korrajzokban. U. ott, 1857. (Minő a magyar?, Koháry István, Az Eszterházyak, A Széchenyiek, Bajtay Antal, Szilágyi Erzsébet).
9. C. Julius Caesar, Emlékiratok a polgári háboruról. Ford. és jegyzetekkel ellátta. Pest, 1856. (Római remekírók 8., 9.).
10. Magyar ősök képcsarnoka. U. ott, 1858.
11. Mult és jelen. October XV. Midőn Főm. és Főt. Nagykéri Scitovszky Ker. János... Magyarország herczegprimása... a papnövelde épületét az általa alapított irgalmas nénéknek átadná... 1865. Esztergom.
12. Ode honoribus... Josephi Durguth Episcopi... U. ott, év n.
13. A csillagos ég. U. ott, 1869. (Népiratok 11.)
14. Néhány levél a természet könyvéből. U. ott, 1869.
Arczképe kőnyomat: rajzolta Barabás 1856-ban; nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 402., II. 414. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 463. lap.
Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1893. 356. 357., 374. l. arczkép.
Némethy, Ludovicus, Series Parochiarum et Parochorum. Strigonii, 1894. 908. l.
Pesti Napló 1894. 344. sz.
