Sartori (Sartorius, Szabó) János,
Sartori (Sartorius, Szabó) János,
ág. ev. lelkész, szül. 1695-ben Rozsnyón; tanult Beszterczebányán és Rozsnyón; 1719. okt. 5. iratkozott be a wittenbergi egyetemre; előbb a Berlinben tartózkodó magyar katonák tábori lelkésze volt; innét visszatért Magyarországba; miután a rozsnyói lelkészi állást nem nyerhette el, az irodalommal foglalkozott és 1723. szept. győri conrector és diakonus, 1729 elején nemescsói lelkész lett. Két ízben is volt püspökjelölt. Mások szerint nevelő vagy magántanár volt Assakürthön 1724-ig; ekkor Nagy-Palugyára hívták rectornak; később Dobsinán magánéletet élt és 1756. nov. 26. Csetneken (Gömörm.) meghalt.
Munkái:
1. Sententiam Henrici Mori de enthusiasta prae atheo incurabili dissertatione theologica... excutiet... praes. Mart. Chladenio. Wittenbergae, 1721.
2. De suffragio pulchritudinis in electione principum suffragante amplissima philosophica in acad. Vitenberg. U. ott, 1722.
3. Dissertatio philologica de tiaris minorum sacerdotum ex lege Exod. XXVIII. 40. et XXIX. 9. U. ott, 1722.
4. Dissertatio theologica de defectibus Afflictionum Christi a Paulo supplendis ex Coloss. I. 24. Praesidente... Io. Casp. Haferung... Anno... 1730. V. Kal. Nov. publice proponit. U. ott.
5. Ara observantiae quam Dno Jo. Godofredo Krausio, cum Kalendas Januarias anni 1730. in ordem redeuntis feliciter auspicaretur debitam religionis observantiam atque pietatem tanquam maecenati suo testaturus summa cum animi pietate sacram esse voluit. U. ott.
6. Az egy idvezitő áldott Ur Jesus nevében. Az igaz idvösség uttyara mutato és szent penitentia tartasra serkengető: magyar lelki ora. Avagy olly egész enekes koenyv a mellyben, nem tsak a graduálisbul, aranylántzbul, halotti könyvecskébül és psalmusokbúl, sok fogyatkozásoktúl meg-tisztítatott s jó rendbe szedetett enekek, mint egy summában bé-foglaltatnak; de sok német, tseh és deák nyelvekbül is, ennek előtte nyomtatásban nem láttatott, buzgósággal tellyes uj isteni ditséretek is fel-találtatnak: Mostanában leg először, illyen formában magyar hazájának lelki épülésére világosságra ki bocsátott. Vitembergában 1730.
7. Szent penitentiara serkengető és az igaz üdvösség utyara mutató magyar lelki oranak harmadik fertállya és része, avagy olly drágalátos imadsagos könyvetske, mellyben az aranylantz egészben ben van. Az engesztelő aldozattul penig sátros és egyéb üdnepekre való szép könyörgések foglaltatnak, azokhoz igen gyönyörűséges németbül magyarra fordíttatott imádságok is, három deák ékes énekekkel együtt, hozzá adattak: kiket a kegyes híveknek lelki hasznokra, most leg először illyen rendben öszve szedvén világoságra botsátot. U. ott, 1732.
8. Negyedik Része avagy ollyan: A szent Bibliábol kiszedett, igazán idvezítő keresztyéni hitnek fundamentoma... Kérdésekben s feleletekben. Imádságokkal és enekekkel együtt. Hely n., 1733.
9. Atyafiságos serkentések. Jena, 1736. (Ford. Wolf és Rogallen után Bárány Györgygyel együtt.)
10. Gyermekeknek kézi könyvecskéje. U. ott, 1740. (Rambach után ford. 2. kiadás. 1760.)
11. Arnd Jánosnak az igaz keresztyénségről irott negy könyvei. U. ott, 1741. (Bárány Györgygyel és Vásonyi Mártonnal ford.)
12. Luther M. kis katechismusa. Nürnberg, 1747.
13. A mi Urunk J. Krisztus uj testamentuma. Lauban, 1754. (Az eredetiből ford. Bárány György és Bárány János társaságában.)
Nevét Sartorisnak is írták.
Catalogus Bibliothecae Fr. Com. Széchenyi, Suppl. II. 435.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 214. l.
Danielik M. Irók II. 278. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXVIII. 257. l.
Petrik Bibliogr.
Evang. Egyház és Iskola 1897. 44. sz.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 178. l.
