Sarmaságh Géza,
Sarmaságh Géza,
főgymnasiumi tanár, kath. áldozópap, S. Mihály, városi alkapitány és Pohl Anna fia, szül 1852. november hó 5-én Nagy-Bányán (Szatmármegye); a gymnasium négy alsó osztályát szülővárosában, a négy felsőt a szatmári kir. kath. főgymnasiumban, a theologiát ugyanott végezte. 1875-ben kath. áldozópappá szentelve, július 11-től aug. 25-ig Beregszászon, aug. 25-től okt. 5-ig Máramaros Szigeten segédlelkész volt. Időközben 1875. október 5. a szatmári kir. kath. főgymnasiumhoz hívta meg püspöke Schlauch helyettes tanárnak; 1878. máj. 11-én tanári vizsgálatot tett Budapesten. 1881. nov. 15. rendes tanárrá neveztetett ki szintén Szatmárt, hol a classica philologiát s bölcseletet és rendkívüli tárgyként a rumén nyelvet tanította megszakítás nélkül 1900-ig. A szatmári kereskedőtanoncz-iskolában az olvasást, fogalmazást és szépírást tanította. A szatmárvármegyei Széchenyi-társulatnak és a szatmáregyházmegyei irodalmi körnek megalapításában élénk részt vett, mind a két egyesületnek kezdettől fogva titkára volt. 1896 a vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával részt vett a középiskolai tanárok egyiptomi tanulmányútjában.
Czikkei a Magyar Államban (Hivő és kétkedő czímű első czikke, később könyvismertetések és alkalmi czikkek); a Szatmárban (1878. Tervszerű családi nevelés); 1879-től társadalmi és neveléstani czikkeket írt a szatmári lapokba, így a Szamosb a(1879. A torna, mint az élettevékenység előmozdító eszköze stb.); a M. Koronába 1878. 2. sz. Egy kath. hang a jelen tanügyi reformmozgalomban, 1879. márcz. 21–23. Néhány szó tanügyünk érdekében, ápr. 8–10. A modern egyházellenes korszellem genesise, 255–257. A vallásellenes irány forrásai, 287–289. sz. A műveltség fogalma és meghatározása, nov. 21. A vallás uralma); a szatmári kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1879. Tacitustól van-e a neve alatt ismeretes «Dialogus de oratoribus?», 1890. A végczél a tanításban és nevelésben, 1894. A középiskolai tanítás egysége); a Bölcseleti Folyóiratban (több czikk); a Kőrössy László által kiadott Egyptom cz. munkában (Egyptom és a biblia); közel 600 vezérczikket írt az általa szerkesztett és más lapokba; a Budapesti Hirlapnak 1884-ben levelezője volt.
Munkái:
1. Lacordaire H. Domokos egyházi bszédei. Ford. (Jézus Istensége.) Szatmár, 1880–81. Két kötet.
2. Szatmár vármegye népességi, nemzetiségi, vallásfelekezeti és culturális statisztikája. A szatmár-vármegyei «Széchenyi-társulat» megbízásából az 1880. évi népszámlálás adatai alapján összeállítva. U. ott, 1881.
3. Száz tanács ezer bajra. A szülőknek és nevelőknek. U. ott, 1885. (Különnyomat a szatmári főgymnasium Értesítőjéből, bővítve).
4. A végczél a tanítás-nevelésben. Szatmár, 1891.
5. A jellemképzés a családban és iskolában. U. ott, 1893.
6. Lehen, Útmutatás a lelki béke megszerzéséről és megőrzéséről. Ford. U. ott, 1894.
7. A szatmári kir. kath. főgymnasium története. U. ott, 1896.
8. A család, egyház, állam jogai és kötelességei a tanítás és nevelés terén. A budapesti kir. tud. egyetem hittani karától a Horváth-alapból 2000 korona díjjal jutalmazott pályamű. Nyitra, 1906. Két kötet. (Ism. M. Állam 32. sz.)
Kéziratban: A vallásos és független moral. (A budapesti egyetem hittani karától a Horváth-féle 450 frt pályadíjjal jutalmazva.
Szerkesztette a Szatmár cz. társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilapot 1882. febr. 1-től 1883. máj. 1-ig (a melynek vezérczikkeit és egyéb komoly irányú czikkeit írta); a Szatmár és Vidéke cz. ugyanazon irányú hetilapot 1884. jún. 23-tól, alapításától fogva 1889 végeig; a szatmáregyházmegyei irodalmi kör Értesítőjének I–VII. számát (1889., 1891., 1894–1898); megalapította és szerkesztette Buza S.-ral a Heti Szemle cz. politikai és társadalmi lap I. és Báthory E.-vel az I. (1892) és V. (1896) évfolyamait, mind Szatmárt.
Jegyei: S. G., -gh, , ***, ?, -a. (a M. Koronában 1878–79., a Szatmárban 1882–83. és a Szatmár és Vidékében 1884. stb. évf.-ban).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Sion 1893. 454. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 889. l.
Sarmaságh Géza, A szatmári kir. kath. főgymnasium története. Szatmár, 1896. 211., 223. l.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 166. lap.
Petrik Géza, Magyar Könyvészet 1886–1900. 737. l.
Corvina 1906. 11. sz. és önéletrajzi adatok.
