Sárkány János,
Sárkány János,
ág. ev. lelkész, S. Sámuel lelkész és Klementisz Apollonia fia, szül. 1820. nov. 12. Duna-Egyházán; iskoláit Sár-Szent-Lőrinczen, Aszódon, Selmeczen és Pozsonyban végezte; ez utóbbi helyen theologiát hallgatott, azután a gróf Zay-családnál nevelősködött. 1842. okt. 15. a jenai egyetemre iratkozott be, hol egy évet töltött. Hazatérve édesatyja, akkor pilisi lelkész mellett segédkezett. 1845. máj. 7. Selmeczen segédlelkésznek felszentelték; egy-két havi segédlelkészkedés után Kiskőrösön lelkész lett, mely állását 1861-ben az aszódival, 1868-ban pedig a szarvasival cserélte fel. A pesti egyházmegye körlelkésze, majd főesperese lett; ez állásától 1878-ban vált meg. Egyházmegyei számvevőszéki elnöki hivatalát haláláig viselte. Meghalt 1895. jún. 18. Szarvason.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1857. Felvilágosítás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról, ezzel Petőfi születési helyét és napját végleg meghatározta, 1862. A Petőfi-emlék felállítása Kis-Kőrösön); a Családi Lapokban (1857. Az egély, példázat, Rembrandt, a száz aranyforintos kép, Berta hárfája, legenda francziából); a Kétgarasos Ujságban (1859. Példák, melyek bebizonyítják, hogy a magyar földesúr jobbágyának édes apja volt. A félkegyelmű fiú); a Nővilágban (1859. Don Bernardo de Zuniga); a Képes Ujságban (1859. Mit beszélt az én Pál bátyám egykor, Régi nóták, képes kiadásban, Fischer uram háza népének története, Megjártuk, szomorú történet, énekli egy szerencsétlen hegedűs a XIX. századból, 1860. Podmanini várrom, egy rege az előidőből, Csudálatosak Alahnak utai); a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1882. Az anyakönyvvezetési vitás kérdéshez).
Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 107. l.
Evang. Egyházi Szemle 1895. 106. sz.
Vasárnapi Ujság 1895. 26. (Nekr.).
